Termelés-kihelyezés helyett piacbővítés
Visszatérőben van a külföldi piacok iránti bizalom a német gazdaság szereplői körében - tükrözi egy, az ipari és kereskedelmi kamarák által a közelmúltban végzett felmérés. A 9.000 feldolgozóipari vállalat megkérdezésén alapuló vizsgálat tapasztalatai a magyarországi exportőrök beszállításai szempontjából is fontosak és biztatóak.
A Szövetségi Gazdasági Minisztérium által 1,4, míg az ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége által 2,3 százalékra becsült idei német gazdasági növekedés elsőszámú hajtóereje egyértelműen az export lesz. A derűlátást a nagy- és külkereskedők szövetsége által nyilvánosságra hozott legfrissebb előrejelzés is alátámasztja, mely szerint a német kivitel az idén 9 százalékkal haladná meg a múlt évit, míg az import 7 százalékkal nő. Az export értéke ezzel elérné a 875 milliárd eurót - bár még mindig jelentősen elmaradna a 2008. évi csaknem ezermilliárd eurós rekordtól.
A felmérésbe bevont iparvállalatok 44 százaléka tervez külföldi beruházást. Az elmúlt két évben a 44 százalékos aránynál két, illetve négy százalékponttal alacsonyabb volt az „igen” választ adó vállalatok aránya.
A korábbi évek tapasztalataihoz képest a külföldi német beruházásoknál egyértelmű irányváltás valószínűsíthető: a termelés-kihelyezési célú beruházások - a hazai termelés versenyképességének javulása következtében - egyértelműen visszaszorultak, a külföldön végrehajtott beruházások döntően a piaci pozíciók megőrzését és további kiépítését, az értékesítési és vevőszolgálati tevékenység fejlesztését szolgálják.
A vállalati válaszokból visszatükröződő derűlátás ugyanakkor messze nem jelenti azt, hogy a külföldi beruházások dinamikája akár megközelítené a válság előttit. 2010 elején a német feldolgozóipari vállalatok még mindig rendkívül óvatosak, csak akkor foglalkoznak komolyan külföldi beruházás gondolatával, ha üzleti helyzetüket különösen biztos alapokon tudják.
A német feldolgozóipari vállalatok elsőszámú beruházási célországa Kína: 2009-ben a külföldön beruházó cégek egy harmada tervezett beruházást a világ legnépesebb országában, 2010 elejére ez az arány 37 százalékra emelkedett.
Az Európai Unió régi tagországaiban a német feldolgozóipari vállalatok 42 százaléka tervez beruházást, ami egyetlen százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbit. A kis- és közepes cégek számára továbbra is az unió régi tagországai számítanak a legfontosabb beruházási célnak.
Csökkent Magyarország vonzóereje
Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott új tagországok, köztük Magyarország, számottevő mértékben veszítettek korábbi vonzerejükből, beleértve a költség-megtakarítást szolgáló termelés-kihelyezést is. A térség országaiban a külföldön beruházó német feldolgozóipari vállalatoknak ma már csupán 30 százaléka tervez invesztálni, jóllehet 2005- 2006-ban ez a térség még vezető szerepet játszott a célországok sorában.
Ennél is szerényebb, s szintén csökkenő tendenciát mutat, (a múlt évi 32 –ről egyetlen év alatt 20 százalékra mérséklődött az Oroszország, Ukrajna, valamiknt Délkelet-Európa nem EU-tag országai iránt érdeklődő német feldolgozóipari beruházók aránya. Ezzel párhuzamosan erősödött - Kína mellett – a többi ázsiai, továbbá a latin-amerikai országok iránti érdeklődés.
Az egyes nemzetgazdasági ágazatok közül külföldön a legaktívabbak a vegyipari és elektrotechnikai cégek: a beruházást tervezők 55, illetve 57 százalékos aránya magasabb, mint korábban bármikor.
Juhász Imre, Berlin
