Tart az alkotmány körüli vita
A Rzeczpospolita című lengyel konzervatív napilap első idei, Magyarországgal foglalkozó anyagában számolt be az Alkotmánybíróság decemberi döntéséről, amelyben az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte annak kiegészítő átmeneti rendelkezéseit.
Jaroslaw Gizinski szerint a 2011-ben elfogadott magyar alkotmány a mai napig ellenzéki kritika tárgya, mert a Fidesz parlamenti kétharmados többségét kihasználva, mások véleményét elutasítva erőltette azt át. Ezért a magyar ellenzék győzelemként értékeli az Alkotmánybíróságnak még az új év előtt meghozott döntését, hogy az alaptörvényhez csatolt un. átmeneti rendelkezéseket nem a jelenlegi eljárási szabályoknak megfelelően fogadták el.
– Az átmeneti rendelkezések közé olyan paragrafusokat csempésztek be, amelyek kétségeket ébresztettek, de amelyek szükségesek voltak a kormánynak politikai szempontból – magyarázza a lapnak egy neve elhallgatását kérő alkotmányjogász. – Az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy ezeket csak a régi és az új alaptörvény közötti, átmeneti időszakban lehet alkalmazni, tehát nem tekinthetők az új alaptörvény részének.
A döntés presztízs veszteséget jelent a Fidesz számára. A leghangosabban kritizált „átmeneti rendelkezések” közé tartoznak azok a pontok, amelyek átruházzák a felelősséget a működő Magyar Szocialista Pártra a kommunista időkben elkövetett bűnökért, azok, amelyek lehetővé tennék a bírósági vezetőnek, hogy egyes ügyeket más területi bíróságokra tegyen át, és az a pont is, amely a bírókat és az ügyészeket a nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugállományba helyezi.
A cikk szerint ezeknek a rendelkezéseknek egy részét az Európai Unió is bírálta, ezért némi változtatásokat már végrehajtottak. A kormány számára problémát jelent a tény, hogy ezen a héten dönt az Alkotmánybíróság a választási törvényben végrehajtott módosításról is, amelynek értelmében kötelezővé tennék a választások előtti regisztrációt.
A Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal kijelentette, hogy pártja nem akarja vitatni az Alkotmánybíróság döntését, de egyes átmeneti rendelkezéseket, amelyek rendkívül fontosak, az alaptörvény részévé tehetnek. Az ilyen megoldások – írja a szerző – további konfliktusokat jelentenek az ellenzékkel.
A napilap végül hozzáteszi: a viták az Alkotmánybírósággal rövidesen lezárulnak, mert két olyan alkotmánybírónak is lejár a mandátuma, akik a jelenlegi hatalommal szemben „vonakodóak”, helyükre a parlamenti többség (azaz a Fidesz – a szerk.) által jelölt, „megbízhatóbb” bírók kerülnek.
