Szlovénia megálljt parancsol az Orbán-világnak, demokratikus ország marad
A Janez Jansa vezette Szlovén Demokrata Párt (SDS) a szavazatok 24,9 százalékával az első helyen végzett ugyan, de a kilencventagú parlamentben mindez csak huszonöt mandátumra volt elég. Janez Jansa megosztó személyisége, az SDS erősen nacionalista kampánya és Orbán Viktorral való szoros kapcsolata ugyanakkor összefogásra késztette a kisebb baloldali és centrista pártokat.
Míg az SDS a győzelmét ünnepelte, öt kisebb párt úgy döntött, hogy megállítják a jobboldali úthengert, és koalíciós kormányt alakítanak.
A szlovénok többsége továbbra is balközép, toleráns, európaias gondolkodású ember, és a jelek szerint a pártjaiknak is van annyi eszük, hogy a közös értékeiket fontosabbnak ítéljék a belső vitáiknál.
Az eddigi miniszterelnök, Miro Cerar átengedte a kormányfői jelölést a szlovén politika új csillagának, Marjan Sarecnek. Cerar pártja, a Modern Közép Pártja a 2014-es választásokra alakult, s akkor a szavazatok csaknem 35 százalékával egyből az ország legerősebb pártja lett. 2018-ra szavazóinak háromnegyedét elveszítve kilenc százalék körüli eredménnyel sikerült megkapaszkodnia a parlamentben.
Sarec – akinek a miniszterelnök-jelöltségére pénteken bólintott rá a ljubljanai parlament – színészből és politikai szatírák népszerű előadójából lett politikus, és a legutóbbi elnökválasztáson csak kevéssel maradt le Borut Pahor mögött az államfői tisztségért folyó versengésben. Bár Pahor is szociáldemokrata hátterű, Sarecnek sok balos gondolkodású fiatal szavazót sikerült megnyernie színes egyéniségével. 2010 óta az észak-szlovéniai Kamnik (német nevén Stein in Oberkrain) polgármestere volt, és idén ezt a tisztét adta fel az országos politika kedvéért. Marjan Sarac Listája címen új pártot alapított, amellyel 12,65 százalékot ért el. Nem Szlovénia az egyetlen ország, ahol a hagyományos pártokból való kiábrándulást kihasználva népszerű személyiségek saját nevüket felhasználva szerveznek új politikai erőt. Ausztriában is a parlamentbe került egy hasonló párt, más országokban pedig gyakran a polgármesterjelölt nevét adják a választásra összeállt koalíciónak.
Marjan SarecA Marjan Sarec Listája olyan balközép párt, amely a szociáldemokrata értékeket a baloldali katolicizmussal és a környezetvédelemmel ötvözi. Ellenzi a bankok és az infrastruktúra teljes privatizálását (Szlovéniában mindez még nem történt meg), az eddiginél is jobban preferálná az állami oktatást és egészségügyet, legalizálná a marihuána fogyasztását. A klímaváltozás elleni küzdelem részeként bővítené az ország egyetlen nukleáris erőművét. Az 1977-es születésű Sarec kampányában fontosnak nevezte Jézus szociális tanításának és a szocializmus összhangjának megteremtését. Színészként Marjan Sarac sikeres parodista volt, mostani nagy ellenfelét, Janez Jansát is gyakran parodizálta. Ha augusztus 17-én valóban megbízzák a kormányalakítással, akkor parodistából valódi miniszterelnök lehet.
Cerar és Sarec pártjai mellett még három tagja lesz a balközép koalíciónak. A harmadik helyen végző Szociáldemokrata Párt nagyjából az MSZP-hez hasonló utat járt be a rendszerváltozás óta, és mostani tízszázalékos eredményével elnyerte a házelnöki posztot. Alenka Bratusek volt miniszterelnök pártja Sarecéhoz hasonlóan a pártelnök nevét viseli (Alenka Bratusek Pártja), balközép és erősen Európa-barát programmal 5,1 százalékot ért el. A koalíció legkisebb tagja a Nyugdíjasok Pártja. A párt vezetője, Karl Erjavec korábban Jansa alatt és előtte a szociáldemokraták vezette kormányban is külügyminiszter volt.
Az igazi szenzációt azonban a Baloldal (közkeletű nevén a Levica) külső támogatása jelentette. A Levica a posztszocialista térség egyetlen sikeres, új alapítású marxista pártja. A harmincegy éves Luka Mesec vezette párt a kapitalizmus elleni osztályharc programjával szerzett 9,33 százalékot, és lett Szlovénia ötödik legnagyobb pártja. Elődpártja már 2014-ben is bejutott a parlamentbe, de akkor még elzárkózott a hagyományos baloldali pártokkal való együttműködéstől. Most a lehetséges jobboldali fordulat veszélye enyhített a tartózkodásukon, és hajlandónak bizonyultak az ötpárti balközép koalíció külső támogatására. A múlt szombaton zárult belső pártszavazáson a véleményt nyilvánító párttagok 85 százaléka felhatalmazást adott a lehetséges parlamenti együttműködésről folytatandó tárgyalásokra. A párt számos szociális és környezetvédő követelése mellett eredetileg az ország NATO-tagságáról is ki akart íratni egy népszavazást, amelyen a Levica a kilépés mellett kampányolt volna. Ez utóbbi feltételtől elállt, de egyebekben az eddiginél szociálisabb politikát, a privatizáció helyett államosításokat és például a plasztikcsomagolások betiltását is elvárja az új kormánytól a parlamenti támogatásért cserébe.
Az alig hatezres szlovéniai magyarságnak egy garantált mandátuma van a parlamentben, ezt most Horváth Ferenc, Lendva alpolgármestere nyerte el. Ő bölcsen úgy nyilatkozott, hogy nem áll egyik oldal mellé sem, és ha baloldali kormány alakul, akkor azzal fog együttműködni a magyarság érdekében.
Szlovénia a hajdani Jugoszlávia leggazdagabb tagköztársasága volt, és függetlenné válása után a posztszocialista térség talán legnyugatosabb országa lett. Ezt azonban nem kapkodó privatizációval, hanem a piacgazdaság mérsékelt ütemű kiépítésével érte el. Annak idején a magyar liberális közgazdászok is bírálták a szlovénokat például a privatizáció „lassúsága” miatt. De a szlovénoknak a munkahelyek és a szociális béke megőrzése fontosabb volt a mindenáron való magánosításnál, és az akkori szlovén liberálisok sikerrel ellenálltak a neoliberális nyomásnak.
Janez JansaAz Európai Parlamentben az egyik szlovén liberális képviselőtársam 2005 táján elmondta, hogy a rendszerváltozás után a nyugati liberálisok a bankok gyors privatizálását, a zöldek pedig a vízierőművek leállítását javasolták a szlovénoknak. Ők mindkét javaslatot elutasították. Ha összehasonlítjuk hazánk és Szlovénia mai fejlettségét, életszínvonalát, demokratikus kultúráját, akkor jól tették, hogy a saját útjukon maradtak. Később a pénzügyi válság és a korrupció Szlovéniát is megrázta, 2009 táján tömeges tiltakozó mozgalom söpört végig az országon, és akkori miniszterelnökként Jansát két év börtönbüntetésre ítélték. A korrupciós vádakra Jansa már akkor is vad kommunistázással válaszolt, de eredménytelenül, sem a bíróságot, sem a választók többségét nem sikerült meggyőznie szélsőséges antikommunizmusával. (Annak idején ő is kommunista párttag volt.)
Michael Moore, a világhírű amerikai dokumentumfilm-rendező a Legközelebb mit szálljunk meg? című, 2015-ös filmjében az európai szociáldemokrata modellt ajánlja hazája számára mintául. Moore többek között az ingyenes és kiváló szlovén egyetemi oktatást is ellentétbe állítja a drága és egyenlőtlen színvonalú amerikai felsőoktatással. Nem is ok nélkül, hiszen az EU-n belül Szlovénia dicsekedhet a negyedik legjobb oktatási rendszerrel.
Ha a balközép koalíció kitart, akkor Szlovénia a jövőben is nyitott, demokratikus ország marad, amelyen nem lesz úrrá az Orbán-világ.
