Szinte tökéletes állapotban maradt fenn egy huszonnyolcezer éves oroszlánkölyök
A bundája kissé zilált, de még a bajusza is megvan.
Tökéletes állapotban, fogaival, bőrével, lágyszöveteivel és szerveivel együtt őrizte meg a szibériai örökfagy egy 28 ezer évvel ezelőtt élt barlangi oroszlánkölyök tetemét. A Szpartának becézett fiatal nőstény egyike annak a két barlangi oroszlánkölyöknek, amelyet 2017-ben és 2018-ban fedeztek fel mamutagyar vadászok az orosz Távol-Keleten lévő Szemjueljah folyó partján – olvasható a CNN hírportálján.
A szakemberek eleinte úgy vélték, hogy a kölykök testvérek lehettek, mivel egymástól mindössze 15 méterre fedezték fel őket, ám egy új tanulmány szerint nagyjából 15 ezer év „korkülönbség” van közöttük. A radiokarbonos kormeghatározás szerint a Boriszra keresztelt másik kölyök csaknem 43 500 éves.
„Valószínűleg Szparta a valaha talált legjobb állapotban fennmaradt jégkorszaki állat; szinte teljesen sértetlen, leszámítva, hogy a bundája kissé zilált. Még a bajusza is megvan” – mondta Love Dalen, a stockholmi Paleogenetikai Központ professzora, a tanulmány egyik szerzője, hozzátéve, hogy Borisz ugyan egy kicsit viharvertebb, de azért ő is jó állapotban maradt fenn.
A Quaternary című folyóiratban publikált tanulmány szerint mindkét kölyök 1 vagy 2 hónapos lehetett, amikor elpusztult. Haláluk oka nem egyértelmű, de nincsenek arra utaló nyomok, hogy ragadozó végzett volna velük. A CT-vizsgálatok koponyasérülést, a bordák elmozdulását és a csontváz egyéb eltorzulásait mutatták. „Az állapotuk azt jelzi, hogy rendkívül gyorsan kerültek a föld alá. Lehetséges, hogy földcsuszamlás végzett velük, vagy beleestek egy, az örökké fagyott talajon képződött hasadékba” – mondta a szakember.
A kutatók fertőzőbetegségek nyomai után kutatva is átvizsgálják a fagyott tetemeket, mielőtt részletesebben tanulmányozzák őket, ám Dalen szerint nem valószínű, hogy ősi kórokozókat hordoznának. A szakember szerint a következő lépés Szparta DNS-ének szekvenálása lesz, ami segíthet feltérképezni a több ezer éve kihalt faj evolúcióját, egyedi genetikai sajátosságait és populációjának méretét.
Valerij Plotnyikov, a tanulmány egy másik szerzője szerint kollégáival abban reménykednek, hogy anyatejmaradványokat is sikerül kinyerniük a kölyök testéből. „Ez alapján meghatározhatnánk az anyaállat étrendjét” – jegyezte meg a szakember.
(Kiemelt kép: Valerij Plotnyikov, a Jakutföldi Tudományos Akadémia paleontológusa egy ritka őskori barlangi oroszlánkölyköt vizsgál 2018. november 28-án. Fotó: Mladen ANTONOV / AFP)
