Szijjártó Erdogant követve tett bejelentést a szakításról Hollandiával
Nem először gázol bele Hollandia diktatórikus hajlamokkal bíró kormány lelkivilágába. Törökország márciusi lépést idézi fel, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteki bejelentése szerint Magyarország megszakítja a nagyköveti szintű kapcsolatait Hollandiával Gajus Scheltema távozó budapesti nagykövet 168 Órának adott interjúja miatt. Recep Tayyip Erdogan török elnök még márciusban döntött a szakításról, amiért Hollandia nem engedte meg, hogy ankarai kormányzati politikusok gyűléseket tartsanak a nyugat-európai országban az előtt a török népszavazás előtt, amely később gyakorlatilag diktátorokéhoz mérhető teljhatalmat adott az elnök kezébe.
Orbán és Erdogan a júliusi ankarai találkozójukon. Illiberálisok egymás közt
Fotó: MTI/EPA
A diplomáciai pengeváltást Hollandia kezdte, amikor nem engedte be a légterébe Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter repülőgépét, és kiutasította Fatma Betül Sayan Kaya családügyi tárcavezetőt, amire válaszul Recep Tayyip Erdogan Hollandiát tette felelőssé az 1995-ös srebrenicai mészárlásért, és többször lenácizta a vezető holland politikusokat. Ő egyébként az a Recep Tayyip Erdogan, aki Orbán Viktor látványosan jó barátjának számít, és akinek az országát a magyar miniszterelnök a hírhedt 20114-es tusnádfürdői beszédében illiberalizmus egyik mintaországaként említette meg.
A török döntés ugyanúgy a magas szintű diplomácia kapcsolatok felfüggesztéséről szólt, mint most a magyar. Recep Tayyip Erdogan azt is jelezte, mindaddig nácizni fogja az európai politikusokat, amíg diktátorozzák őt. Mark Rutte holland kormányfő egyébként az „undorító történelemhamisítás” fordulattal rázta le a Srebrenicával kapcsolatos vádakat, az „idióta” jelzővel minősítve, amit a török elnök mondott.
A Srebrenicával kapcsolatos vádak azon alapulnak, hogy 1995. július 11-én 110 könnyűfegyverzettel rendelkező holland ENSZ-katonának kellett volna megakadályoznia, hogy Ratko Mladics szerb tábornok egységei behatoljanak a biztonsági zónának számító területre, ahol 800 muszlim férfit és fiút mészárolták le. Európában a II. világháború óta nem hajtottak végre ekkora mészárlást.
A 2017. április 16-án tartott török népszavazáson Recep Tayyip Erdogan végül 51,41 százalékkal, a külföldön élő törökök voksaival kapta meg a támogatást az alkotmányos változások életbe léptetéséhez. A 18 pontból álló alkotmánymódosítás döntéseinek a nagy része csak a 2019. november 3-án tartandó elnökválasztás után lép hatályba, de az új alkotmány értelmében
- megszűnik a miniszterelnöki tisztség, minden kormányfői hatáskört Erdogan kap,
- aki tetszése szerint nevezhet ki vagy mozdíthat el minisztereket és bírókat,
- ha akarja, rendeletekkel kormányozza az országot,
- és rendkívüli állapotot is hirdethet ki.
