Szabad az út Orbán előtt?

Bajnai Gordon elszámította magát. A volt magyar miniszterelnöknek alig van esélye arra, hogy a 2014 tavaszán megrendezésre kerülő parlamenti választásokon ő legyen a baloldali választási szövetség első számú jelöltje. Pedig a 45 éves férfiú 2012 októberében a baloldal reménységeként, potenciális gyógyítóként tért vissza a politika színpadára.

Ám nem vált valóra az a józan számítása, hogy maga mögé állítsa a legerősebb baloldali pártot, az MSZP-t, és közös megegyezéssel elsőszámú jelöltté választassa magát. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és a párttársai a kivárás taktikáját alkalmazták, és hagyták, hogy zátonyra fusson a volt miniszterelnök. Bajnainak, akit a politikai visszatérés nimbusza lengett körül, hamar elfogyott a kezdeti lendülete, és a fénye is megkopott. Az elmúlt hónapokban nemcsak a személyes varázsa, de az „Együtt – Párbeszéd Magyarországért” néven lombikban született pártja népszerűsége is leolvadt is. Bajnai pártja a közvélemény-kutatásokban hat százalék körül imbolyog.

Mesterházy is egyes számú jelölt akar lenni

A baloldal egyes számú jelöltsége már csak azért sem látszik elérhetőnek, mert maga Mesterházy is bejelentette igényét a miniszterelnöki posztra. Mesterházy mindamellett előzékeny volt, amikor sok lehetőséget biztosított Bajnainak a választók megnyeréséhez. Időközben a népszerűséget illetően mindkét politikus közel azonos szinten áll. Így aztán egyetlen nyomós ok sincs, ami miatt Mesterházynak vissza kellene lépnie az egyes számú jelöltségtől Bajnai javára. A Bajnai vezette párt egyetlen előnye az, hogy a baloldali táborban az egykori kormányfő az egyetlen olyan politikus, aki a bizonytalan választók köreiben és a politikai közép soraiban is támogatókat szerezhet. Közel egymillió választóról van szó.

Baloldali témákra helyezni a hangsúlyt

Ez az érv azonban süket fülekre talál az MSZP-nél. A szocialisták teljesen eltérő stratégiát tartanak szem előtt: elsősorban azokat a baloldali érzelmű választókat szeretnék visszaszerezni, akik a 2010-es országgyűlési választáskor tömegesen hagyták ott a pártot. Az elkövetkező választási kampányban az MSZP emiatt akar fokozottan a „baloldali témákra” koncentrálni. Csak emlékeztetőül: 2002 és 2010 között a szocialisták az időközben teljes feledésbe merült liberálisokkal (SZDSZ) kormányoztak együtt.

Mindazonáltal: a baloldali választási szövetség egyes számú jelöltjéről az előtérben folyó huzavona ellenére, az MSZP és a Bajnai féle párt megkezdte a tárgyalásokat. Most még az egyéb kérdéseken van a hangsúly: a 106 választási körzetben induló egyéni jelöltek körüli vitán túl az egyik forró téma Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök pártja, a Demokratikus Koalíció (DK).

Nem tisztázott még, hogy be kell-e őket vonni egy választási szövetségbe vagy sem. Miközben éppen Gyurcsány egyik közeli ismerőse, Bajnai az, aki kifejezetten elzárkózik ettől a gondolattól (Bajnai Gyurcsány gazdasági minisztere volt), az MSZP késznek mutatkozik arra, hogy a DK-val is tárgyaljon. A DK Gyurcsány vezetésével 2011 októberében vált ki az MSZP-ből. A pártnak azóta sem sikerült még erőre kapnia.

Így vagy úgy, de a baloldalnak hamarosan meg kellene egyeznie a közös teendőkben: csak egy széles választási szövetség megalakításával lehet legyőzni Orbán Viktor miniszterelnököt és nemzeti-konzervatív pártját, a Fidesz-t. Ez egyértelműen kitűnik a közvélemény-kutatási adatokból. Ha ma tartanák a választásokat, akkor a Fidesz 30%-ot kapna, míg a legerősebb baloldali párt, a szocialisták (MSZP) csak 15%-ot tudnának elérni.

Fordította: dr. Gonda László