Svéd lap: az EU cserbenhagyja a demokráciát Magyarországon

A következő héten jelenik meg az Ordfront Kiadónál Tystnadens triumf (A hallgatás győzelme) című könyve, amely a magyarországi helyzet alakulásának hátterét vizsgálja, valamint azt, milyen következményei lehetnek az utóbbi évek változásainak.

Ebben a cikkében megállapította: Annyira könnyű lett volna. Néhány erőteljes kijelentés, néhány jelzés a nyilvánosság előtt. Néhányszor másképp megnyomni a gombokat az EU-parlamentben.

Például azon a meleg júliusi napon, 2013-ban, amikor a parlament állásfoglalásra készült arról a határozatról, amely a portugál képviselő, Rui Tavares jelentésére épült. Egy olyan jelentésre, amely igen maró számbavétele volt a magyarországi fejlődésnek. Egy olyan jelentésre, amely lépésről lépésre haladva vette át, miként bontotta le az EU-tagország Magyarország azt a vázat, amely a demokrácia védelmére teremtődött, azt a vázat, amely a hatalom megosztásának biztosítására teremtődött, miként vette át a magyar kormány az ellenőrzést a közszolgálati társaságok felett és korlátozta a sajtószabadságot – olvasható a Galamus honlapján megjelent cikkismertetésben.

A svéd M és KD pártok hamissága Magyarország esetében becstelen. Fredrik Reinfeldt miniszterelnök és Carl Bildt külügyminiszter, valamint olyan képviselők az M-ből, mint Gunnar Hökmark és Anna Maria Corazza Bildt, súlyosan bemocskolódnak a magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral kapcsolatos engedékeny viszonyulásuk miatt.

Miközben Magyarország „nemdemokráciává” változik át, a svéd jobboldal vonakodik bírálni azt az embert, aki az egész műveletet vezeti. Ez teljességgel felfoghatatlan. Az EU parlamentjében az igen befolyásos néppárti csoport (ebben van az M, a KD és Magyarország kormányzó pártja, a Fidesz) hallgatása azt eredményezi, hogy a Fidesz teljes nyugalomban folytathatja tevékenységét. Minden kritika elhárítható mint az európai liberálisok és szocialisták rosszindulatú támadása.

A dolgot nem lehet ismerethiányra fogni. Senki, aki a magyar belpolitikát követi, senki, aki követi Orbán váltását liberálisról nemzeti konzervatív populistává, nem lepődhetett meg azokon a kijelentéseken, amelyek július végén terjedtek el. Akkor közölte Orbán egy romániai találkozón, hogy el tudja képzelni a demokrácia leépítését, mivel liberális demokrata államok „nem képesek nemzetközileg versenyképessé válni”. Orbán Viktor azt is vélelmezte, hogy Oroszország és Kína jó példák azokra az államokra, amelyeknek ez sikerült.

A magyar miniszterelnök tekintete régóta Keletre irányul, el Brüsszeltől, el az európai együttműködéstől.

Nincs ebben semmi új. Orbán Viktor hatalmi igényei, viszonya a demokráciához, nyilvános vitához hosszú idő óta egyértelmű.

Osztrák újságírók, Ernst Gelegs és Roland Adrowitzer Orbánról szóló könyvükben idézik Orbán megállapítását: „Megkötöm a következő tíz kormány kezét.”

2010 tavaszán, a Fidesz hatalomátvétele előtt a Nagyítás című hetilap interjút készített Orbán Viktorral. Ebben Orbán megismételte azt, ami jellemzője lett a beállítottságának: perpatvar, szakpolitikai vita, belharcok nélküli politikai terepet lát. És egy erős pártot, amely hosszú ideig képes kormányozni. A sajátját, a Fideszt, amelyet a nyolcvanas évek végén néhány joghallgató teremtett.

A Fidesz szisztematikusan újraformálta a teljes magyar törvényhozást. Közvetlenül a 2010. évi választás után, amikor a párt kétharmados többségre tett szert a parlamentben, átfogó jogi reformprogram vette kezdetét, amely nagyjából a terület egészére kiterjedt. Minősített többségére támaszkodva a Fidesz újra meg újra átírhatta az Alaptörvényt és megszavaztathatta a változtatásokat, miközben a némileg megosztott ellenzék befolyás nélkül állt a szorító sarkában.

A cselek egyikét jelentik a sarkalatosnak nevezett törvények. Olyan törvények, amelyek csak minősített többséggel, azaz a parlamenti helyek legalább kétharmadával változtathatók meg. Sok olyan dolgot, amely normális esetben egy új kormányzat számára megváltoztatható – társadalompolitika, gazdaságpolitika – most már elzárnak a sarkalatos törvények, ami azt eredményezi, hogy ha a Fidesz el is vesztené a hatalmat a következő választáson, 2018-ban, az új kormány nem lesz képes túl nagy változtatásokra.

A párt arról is gondoskodott, hogy az Alkotmánybíróságot Fidesz-hű többségűvé tegye, ami tovább erősíti a törvényhozás feletti hosszan tartó befolyást.

Magyarország nagy roma kisebbsége számára a Fidesz hatalmon töltött évei a gondok súlyosbodását hozták magukkal. A társadalmi szakadékok nőttek, a „jólét” helyére a „munkaalap” került, ami Fidesz-változatban kőkemény munkát jelent, hitvány feltételek mellett. Havonta alig kétezer (svéd)korona nyolcórás napi munkáért.

A Fidesz fokozatosan igazította politikáját a fasiszta Jobbikhoz: azon előterjesztések egy jelentős része, amelyekkel a Jobbik 2010-ben nekivágott a választásoknak, megvalósult 2010–2014 között.

Ennek az egész politikának mintegy alapja a nemzet, az egyház, a kulturális örökség, az „apa-anya-gyerek” családmodell folyamatos oltalmazása. Keményebb fellépés a bűnözőkkel szemben. Véget kell vetni az ajnározásnak. Az, hogy a hajléktalanságot tavaly kriminalizálták, természetes következménye mindennek. Több központi kérdésben, mint a bevándorlás és a globalizáció, a Fidesz jobbra áll az SD-től.

Alapos ok van megjegyzést tenni arra is, ami a hivatalos magyar történelemszemléletben történik.

A hajdani kormányzó, Horthy Miklós rehabilitálása gőzerővel folyik. A nyíltan antiszemita Horthy irányította Magyarországot 1920–1944 között, kormányzó volt, amikor félmillió magyar zsidót deportáltak 1944 tavaszán és kora nyarán Adolf Eichmann felügyelete alatt. Most itt-ott Horthy bronzszobrai láthatók Magyarországon.

Egy olyan fasiszta szerző a negyvenes évekből, mint például Nyirő József, már része annak az irodalmi kánonnak, amelynek olvasását a magyar iskolásoktól elvárják. A Fidesz több új történeti intézetet hozott létre, többek között a Veritast, amelyet az ismert történelmi revizionista és hadtörténész Szakály Sándor vezet. Ő korábban egyebek között dicsérő könyvet írt a háború alatti magyar csendőrségről, ugyanarról a csendőrségről, amelyik végrehajtotta a magyar zsidók deportálást.

Április 6-án választásokat tartottak Magyarországon. A fasiszta Jobbik több mint 20 százalékát kapta a szavazatoknak, a Fidesz kb. 45 százalékát. Mivel a kormányzó Fidesz az egész választási rendszert átalakította, hogy kedvezzen saját magának, ez a 45 százalék ismét minősített többséggé változott a parlamentben.

A következő négy évben a Fidesz folytathatja Magyarország átalakítását, teljesen a saját feje szerint. Vita nélkül, az érvek ütköztetése nélkül. Aligha fog megtörténni, hogy az EU-parlament komolyan beavatkozik és igényeket támaszt. Ahelyett, hogy nyíltan ütközne testvérpártjával, amely mind veszélyesebb irányba fordítja Magyarországot, túl sok párttestvér választja az EU parlamentjének néppárti csoportjában azt, amit Hökmark és Corazza Bildt: szemet huny.

A kérdés az, meddig haladhat egy EU-ország antidemokratikus irányba, mielőtt a svéd képviselők felébrednek. Fennáll annak a veszélye, hogy mindjárt túl késő lesz.

.