Sok a gyógyszer - de kevés az újdonság

Tavaly 23 új hatóanyag forgalmazását engedélyezte az illetékes német szakhatóság, írta a Der Spiegel. Ezek közül azonban, amint a szaksajtóból kitűnik, csak 5 minősült olyannak, amely „új jellegű gyógyászati hatású” megjelölést kapott. A többi 18 esetében már ismert gyógyszerekről van szó, amelyek csak abban különböznek elődeiktől, hogy milyen kiszerelésben alkalmazzák azokat, illetve hogyan dolgozza fel azokat a szervezet. Egyes gyártók ugyanis ahhoz a módszerhez folyamodnak, hogy az eddig például kúpban kínált gyógyszert porban hozzák forgalomba, vagy injekció helyett iható formában kapható ugyanaz a hatóanyag. Más esetekben igen csekély mértékben módosítják a szer összetételét, hogy gyorsabban, vagy hosszabb ideig hasson - ám az attól még nem lesz igazán hatékonyabb.

Egy tavalyi vizsgálat szerint a Németországban legnagyobb mennyiségben eladott 50 gyógyszer között 15 olyan volt, amelyek semmi újat nem nyújtottak elődeikhez képest. Azokat korábban más cég, más formában és más elnevezéssel állította elő. Dr. Ludwig szerint a gyógyszergyártók sok esetben csak azért változtatnak kis mértékben a szerek összetételén, hogy azokat új készítményként hozhassák forgalomba. Az ok: lejár az előd - készítmény szabadalmi védelme. A lejárt szabadalmú szereket, az u.n. generikumokat azután bárki gyárthatja s persze lényegesen alacsonyabb áron hozza forgalomba, míg az új, frissen szabadalmaztatott készítmény sokkal drágább a piacon.

Sokszorosára nőtt a gyártók bevétele

A számítások szerint 1993-2010 között a német gyógyszergyártók 735 százalékkal tudták növelni forgalmukat. Teljes éves bevételük ennek az időszaknak az elején 1.7 milliárd, tavaly már 14.2 milliárd euró volt. Többek között azért, mert orvossal-beteggel sikerül elhitetni, hogy ami új és drágább – az hatékonyabb is. Ludwig arra is felhívta a figyelmet, hogy különösen hevesek a piaci harcok a főként az idősebbeket érintő pszichiátriai betegségeknél és a rákgyógyászatban alkalmazott szereknél. Tekintettel a demográfiai változásokra, egyre nő az idős, dementiában és rákban szenvedő betegek száma s ez egyre fontosabb piacot jelent a gyógyszercégeknek.

Az utóbbiak természetesen nem hagyják válasz nélkül a bírálatokat. Szövetségük álláspontja szerint nem lehet általánosítani, hiszen különböző szervezetű emberek különböző gyógyszereket igényelnek. Ugyanakkor a gyógyszergyártásban is szükség van versenyre. Nem ritkán hasonló szerek kidolgozásán több helyen is dolgoznak párhuzamosan – s ezek az igen költséges kutatások nem mindig hoznak sikert. A gyártók kifogásolják azt az idén életbe lépett rendelkezést, amelynek alapján a biztosítók maximálhatják egy gyógyszer árát, ha vizsgálataik szerint az nem segíti elő jelentős mértékben a betegek gyógyulását. Szerintük ez fékezheti a haladást, hiszen kutatók, gyártók nem fognak óriási beruházásokkal új készítményeken dolgozni, ha nem lehetnek biztosak benne, hogy megtalálják az anyagi számításukat.

Az orvosok, a betegbiztosítók és a kórházak képviselőiből álló szövetségi bizottság nem osztja ezeket az aggodalmakat. Véleményük szerint a rendelkezés éppen ösztönző erejű, hiszen immár csak valóban újat hozó szerek esetében van lehetőség arra, hogy a gyártó szabadon állapíthassa meg annak árát. Ludwig dr. szerint e rendelkezés lépés a helyes irányba, Mint emlékeztetett: Németországban mintegy 20.000 vényköteles gyógyszert forgalmaznak, azokban kereken 2.000 hatóanyaggal – miközben 300-500 hatóanyag elegendő lenne a betegek jó ellátásához.