Scholz: hiba volt orosz gázfüggőségbe taszítani Németországot

Hiba volt függővé tenni Németországot az Oroszországban kitermelt földgáztól, jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.

2022. november 22., 15:41

Szerző:

Olaf Scholz  a Süddeutsche Zeitung című lap gazdaságpolitikai fórumán kiemelte, hogy hazája az Ukrajnát megtámadó Oroszországgal kapcsolatban megtapasztalta, milyen az, amikor túlzott függőség alakul ki egy stratégiailag fontos erőforrás ellátásában. Ezt a hibát nem követjük el még egyszer – tette Olaf Scholz, rámutatva, hogy a beszerzési források bővítése, a diverzifikáció már elkezdődött. 

A kormány gondoskodik arról, hogy a háztartások és vállalatok átvészeljék az előttünk álló nehéz időszakot – mondta a kancellár. Aláhúzta, hogy az együttvéve mintegy 300 milliárd eurós támogatási és fejlesztési programok révén biztosítják a földgázellátás zavartalanságát, és azt is, hogy az magas energiaárak ne terheljék túl a fogyasztókat.

Kifejtette: Németországban cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására szolgáló tengerparti terminálok épülnek az új partnerektől érkező földgáz átvételére, visszaállítottak a termelésbe széntüzelésű erőműveket és meghosszabbították az utolsó három atomerőmű üzemidejét. Csökkentik a munkavállalók, vállalkozások, szociális és kulturális intézmények, nyugdíjasok és diákok terheit, vagyis azokat támogatják, akiknek leginkább szükségük van segítségre. A hamarosan induló, úgynevezett gázárfék, távhőárfék és áramárfék programmal arról is gondoskodnak, hogy kiszámítható módon csökkenjen az energia ára - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezek a programok 2024-ben is tartanak majd.  

 Mindezzel párhuzamosan igyekeznek orvosolni a német gazdaság szerkezeti gondjait is, amelyek függetlenek az inflációtól és az energiaáraktól - mondta Olaf Scholz. Kifejtette, hogy a gazdaságot leginkább hátráltató tényező a képzett munkaerő hiánya, ezt jelzi, hogy kétmillióra emelkedett a betöltetlen állások száma. A kormány ezért javítja a szakmai képzési és továbbképzési lehetőségeket, és a bevándorlási jog olyan rendszerén dolgozik, amely lépést tart a világ legmodernebb rendszereivel – mondta a kancellár. Olaf Scholz a Süddeutsche Zeitung fórumán a többi között arról is szólt, hogy a koronavírus-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja - amely szavai szerint a következő hónapokban még véresebbé válhat - felgyorsította a világ átalakulását, a globalizáció újabb szakaszának elindulását. 

Ebben az új korszakban multipoláris, többközpontú berendezkedés jellemzi a nemzetközi kapcsolatokat, ami új lehetőségeket teremthet a világszerte keresett termékeket előállító német gazdaságnak. Hangsúlyozta, hogy Németországnak nem kell tartania ettől az új világtól, hanem minél inkább be kell kapcsolódnia és új partneri kapcsolatokat kell kialakítania, főleg a globalizáció révén erőteljesen középosztályosodó dél-kelet-ázsiai országokkal. Hozzátette, hogy hazájának sikere a világkereskedelembe mélyen beágyazott országként, a legfejlettebb technológiát alkalmazó és exportorientált gazdaságként nagyban függ a nemzetközi gazdasági együttműködéstől, ás súlyos veszélybe sodorná, ha a globalizáció világszerte fejlődést hozó évtizedei után a bezárkózás, a deglobalizáció válna jellemzővé.  Ezt nem szabad megengedni, az EU révén minél több kétoldalú és térségi kereskedelmi megállapodást kell kötni a nyitottság fenntartásához - fejtette ki a német kancellár. Kiemelte, hogy az Egyesült Államokkal is ki kellene dolgozni egy megállapodást az ipari termékek vámjáról. Egy ilyen megegyezés mindig jobb, mint egymás túllicitálása a védővámok és a hazai cégek támogatásának területén – mondta Olaf Scholz.

(Fotó: JOHN THYS / POOL / AFP)

A büntetőtörvénykönyv előírásainak többrendbeli megsértésére és alapvető hiányosságokra hivatkozva megszűntette a szlovák legfelsőbb ügyészség a Robert Fico volt kormányfő és három társa ellen idén tavasszal bűnszövetkezet létrehozása és más vádakkal indított eljárást – közölte kedden a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a legfelsőbb ügyészség bejelentésére hivatkozva.

Oroszország örökre elveszítette legnagyobb energiavásárló ügyfelét, Európát – szögezte le Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) török származású ügyvezető igazgatója egy keddi energetikai konferencián.

Sanna Marin egy korábbi nyilatkozatára reagált. Marin azt akarta tudni, hogy a finn NATO-csatlakozás jóváhagyásának a késleltetése összefüggésben van-e azzal, hogy az Európai Bizottság befagyasztaná a Magyarországnak járó 7,5 milliárd eurós uniós támogatást.