Ruhr-Múzeum: ipartörténet és gróf Almásy
Egy hónap alatt több, mint 50.000 látogatója volt a Ruhr-Múzeumnak. A térség történetéről rendezett kiállítást a Zeche Zollverein, a világ hajdan legnagyobb, legkorszerűbb szénbányájának ipari műemlékké nyilvánított épületeiben rendezték be. Drámai történetet mutatnak be itt: hogyan lett a Ruhr néhány évtized alatt Európa acéliparának központja – majd hogy alakult át a szolgáltatóipar központjává, amely most Európa egyik kulturális fővárosaként mutatkozhat be.
Az ötezer négyzetméteren rendezett kiállítás a régmúltnál, a rómaiaknál kezdődik, majd bemutatja a középkort, amikor kolostorok, várak és városok épültek ezeken a tájakon, hogy később megjelenjenek a humanisták, a vallási reformátorok – majd pedig a poroszok…
A Zeche Zollverein gigászi épületeit 1986-ban vette védelme alá az Unesco. A csarnokok, amelyek most kiállító-helyiségként szolgálnak, a világörökség részét jelentik.
A térség múltjának, jelenének és terveinek három szinten való bemutatása mellett maradt hely további kiállításokra is. Ezek sorában a héten nyílt meg az első „A nagy játék – archeológia és politika a gyarmatosítás korában, 1860-1940” címmel. A négy hónapon át nyitva tartó tárlat öntörvényű felfedezők életútját rajzolja fel. Sven Hedinét, Arábiai Lawrence-ét, vagy Carl Humannét: az esseni férfi tüdőbetegségét gyógyítani utazott az oszmán birodalomba – ahol is felfedezte a Pergamon- oltárt. Szerepel a kiállításon a magyar gróf Almásy László is, akinek történetét Az angol beteg c. filmből immár világszerte ismerik. Most láthatók 1933-ban, a líbiai sivatagban készített fénykép-felvételei. De megismerkedhetünk Ludwig Borchardt munkásságával is: ő fedezte fel a berlini múzeum büszkeségét, Nofretete szobrát – annak egy Hollandiában őrzött másolata most itt csodálható meg.
Charlotte Trümpler, a kiállítás rendezője 65 helyről mintegy 800 tárgyat gyűjtött össze s a rendkívüli kiállítás elvezeti a látogatót hajdani afrikai, közel-keleti és közép-ázsiai ásatások helyszínére. Bemutatva azt is, hogy ezek a kutatók milyen politikai, vallási, katonai – vagy éppen kémkedési célból cselekedtek.
Magdolna Wiebe
