Rossz vér – Álomcsalás Amerikában

Elizabeth Holmest 2015-ben a Time magazin a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta. A cég szerződést kötött a tesztek eladásáról Amerika egyik legnagyobb gyógyszertárhálózatával. A találmányról azonban kiderült, hogy nem működik, sőt a forradalmi technológia nem is létezik. A hazugságokból felépített cég összeomlott, és a romokat szemlélve felvetődik a kérdés, hogy a 21. században hogyan dőlhetett be egy szélhámosnak a világ.

Holmes 1984-ben született Washington DC-ben. Szülei a közszolgálatban dolgoztak, ezért a család állandóan mozgásban volt. Az apa sokat utazott külföldre, miután az USAID-nek, az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynökségének dolgozott. A felső középosztálybeli család büszke a sikeres felmenőire. A rokonok között volt lisztmilliomos és a The New Yorker magazin egyik alapítója is. Elizabeth kilencévesen egy családi összejövetelen, amikor egy rokon megkérdezte, mi szeretne lenni, azt válaszolta, hogy milliárdos. Egy interjúban elmondta, hogy szülei nagyságra nevelték.

Amikor 2001-ben a Stanford Egyetemen megkezdte biomérnöki tanulmányait, azonnal megnyerte vezető professzorának támogatását, segített neki befektetőket találni, miután az első év végén előállt a vérteszt ötletével. Édesapjának kiváló kapcsolatrendszere volt, amelyet nagyrészt az amerikai államnak dolgozva szerzett, így könnyen nyíltak előtte a megfelelő ajtók. A fiatal lány néhány év alatt több nagy befektető támogatását is megnyerte. Cégét, a Theranost 2003-ban alapította meg. Steve Jobst, az Apple alapítóját tartotta példaképének. Átvette öltözködési stílusát, szinte védjegyévé tette a fekete garbót. A vérteszt ötlete akkor született meg, amikor ömlött a pénz a technológiai cégekbe. Elizabeth megfelelt az elvárásoknak, fiatal volt, intelligens és karizmatikus.

A cégen belül szinte azonnal kétségek merültek fel a technológia megvalósíthatóságával kapcsolatban, de ha valaki felszólalt ebben az ügyben, azt hamar elbocsátották vagy ügyvédek seregét küldték rá.

2013-ban a média által is megsegített kampánnyal a társaság bekerült az amerikai köztudatba. 2014 decemberére a sikertörténet bejárta az Egyesült Államokat, újságok és magazinok, televíziók és híroldalak egymás után közöltek Holmes-interjúkat. A mindössze harmincesztendős, intenzív tekintetű és természetellenesen mély hangú nő elé mindenhol leterítették a vörös szőnyeget.

A The Wall Street Journal oknyomozó újságírója, John Carreyrou a The New Yorker magazinban megjelent portréban olvasott először Holmesról. Az újságírónak megakadt a szeme azon a furcsaságon, hogy a vállalkozó mindössze két szemesztert hallgatott biomérnöki szakon a Stanfordon, majd otthagyta az egyetemet, és elindult megreformálni a diagnosztikát. Carreyrou több helyen is kifejtette, hogy bár a technológia világában sokszor előfordult, hogy a nagy cégek alapítói autodidakták voltak, de az orvostudomány sokkal összetettebb annál, mint hogy egyévnyi tanulás után valaki számottevő eredményt mutathasson fel.

Az újságíró 2015 elején kezdett el anyagot gyűjteni, és felvette a kapcsolatot a Theranos laborjának korábbi vezetőjével. Kiderült, hogy a cég a tesztek nagy részét nem saját fejlesztésű gépein, hanem a Siemens átalakított eszközein hajtotta végre. Saját gépeik alig néhány teszt elvégzésére voltak alkalmasak. Kiderült az is, hogy a dolgozók szűk körét engedték be csak abba a laborba, ahol az Edison névre keresztelt gépet tartották. Holmes ezt a termet Normandiának nevezte, mondván, hogy a gép úgy tör majd be a diagnosztika piacára, mint az amerikai katonák a D-napon Franciaországba.

A társaság egykori dolgozói elmondták, hogy a vért sokszor hígították, mert a cseppnyi mennyiség nem volt elég a tesztek elvégzéséhez, és ez kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban is, hogy egyáltalán helyesek-e a tesztek. Carreyrou pár hónapja dolgozott a sztorin, amikor a Theranos ráküldte David Boiest, Amerika leghírhedtebb ügyvédjét. Ő volt az, akit Holmes folyamatosan arra használt, hogy megfélemlítse a cégből kilépő embereket. Ezért is tudták olyan sokáig titkolni, hogy a találmány nem működik.

Néhány nappal a leleplező cikk megjelenése előtt Elizabeth Holmes a The Wall Street Journal irodájának is otthont adó épületben járt, Rupert Murdoch irodájában. A lap tulajdonosa azért hívta meg, hogy egy nagy összegű befektetésről tárgyaljanak. Az üzletasszony szerette volna, ha Murdoch leállítja az újságírót, de a tulajdonos ezt nem tette meg – viszont 125 millió dollárt fektetett a cégbe. 2015 októberében megjelent Carreyrou cikke, amelynek az volt a legfontosabb leleplezése, hogy a Theranos nem a saját gépével, az Edisonnal végzi a tesztjeit, hanem más vállalatok meghackelt gépeivel.

Az elkövetkezendő hónapokban nyilvánosságra került, hogy a betegek adatait pontatlanul mérték, hogy az állami hatóságok ellenőrzésein nem is nyitották ki a laboratórium alsó szintjét, és az is, hogy Elizabeth Holmes eltitkolta a befektetők és a vezetőség elől is, hogy romantikus viszonyt ápol a cég ügyvezetőjével, Ramesh Balwanival. A társaság piaci értékét úgy becsülték nagyobbra az Ubernél vagy a Spotifynál, hogy még nem is volt működő, eladható terméke. A Theranost 2018 augusztusában felszámolták, és elbocsátották a dolgozókat. Holmes pere jelenleg is folyamatban van San Joséban. A volt vállalatvezetőt a befektetők és az orvosok, valamint a tesztelt betegek félrevezetésével is vádolják. Ha bűnösnek találják, húsz évet is kaphat.

A botrány furcsasága, hogy nem volt egyetlen befektető vagy tudós, akiben kétség merült volna fel Elizabeth Holmesszal kapcsolatban.

Zseniként rajongta körbe az amerikai média és közélet. Még a The New Yorker magazin hírhedt portréja is csak annyit jegyez meg, hogy nem tudni semmit a technológia működéséről, valamint hogy a vállalkozó milyen egyszerűséggel mesél a gépről. Ráadásul, privát cég lévén, a Theranos elkerülhette az állami ellenőrzéseket. Úgy tűnik, hogy a vállalkozáson belül mindössze néhány ember tudta az igazságot. Holmes akár azt is hihette, hogy mivel az ötlete jó, ha még nincs is meg a technológia, előbb-utóbb biztosan sikerül megcsinálni. Nyolcmillió vértesztet végeztek, amelyek pontossága persze a leleplezések után elég kétséges. A legnagyobb kérdés, hogy vajon mi motiválta Elizabeth Holmest arra, hogy éveken át hazudjon a befektetőknek, a betegeknek és a világnak. Tavaly megjelent Carreyrou könyve, és Jennifer Lawrence főszereplésével készül egy film is a történetről. De ez bizonyára csak a kezdet, további filmek és könyvek tucatjai próbálkoznak majd, hogy megválaszolják a kérdést.