Veszélybe kerülhet Székelyföld egysége

Maros megyét Kolozsvár alá sorolnák be, míg a magyar többségű Kovászna és Hargita Brassóval kerülne egy közigazgatási egységbe, amennyiben életbe lépne a tervezett román gondolatkísérlet.

2023. december 3., 07:41

Szerző:

Romániában jelenleg 41 megye van, a javaslat szerint ezekből mindössze 15 maradna. A közigazgatási egységeket a kistelepülések és a városok lakosságszámának megfelelően szerveznék újra, ami Székelyföld eddigi egységét is veszélyeztetné – írja az Index.

Bogdan Daniel Vișan, a romániai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a községek meghatározásánál legalább ötezres, a városoknál legalább tízezres lakosságszámot kellene figyelembe venni. Marcel Ciolacu, Románia szociáldemokrata miniszterelnöke is szükségesnek tartja a közigazgatási reformot, de hozzátette, hogy ez nem történne egyik napról a másikra.

Az átrendezés terve a 2024-es parlamenti választások előtt semmiképpen sem kerül napirendre  fogalmazott.

A tervezet kettévágná Székelyföldet. A 38 százalékban magyar lakossággal rendelkező Maros megyét, benne a 40-45 százalék között mozgó marosvásárhelyi magyarsággal, hozzácsatolnák a döntő többségben román lakosságú Kolozs, Szilágy és Beszterce megyéhez, míg a magyar többségű Hargitát és Kovásznát Brassóval vonnák össze – írja a portál.

Hargita megye 85, Kovászna megye 74 százalékban magyar, azonban ha összevonnák őket Brassóval, abban az esetben Románia egyik, ha nem a legprosperálóbb megyéje jönne létre, de 54 százalékban román és csak 43 százalékban magyar lakossággal.

(Kiemelt kép illusztráció: az 1971-ben védetté nyilvánított Békás-szoros. Fotó: wikimedia.org)

Az Ukrajna támogatásával kapcsolatos véleménykülönbségek ellenére is van értelme és jövője a visegrádi együttműködésnek – jelentette ki Orbán Viktor kedden Prágában, a négy visegrádi ország kormányfőinek csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón, ahol a miniszterelnököt a találkozó előtt füttykoncerttel várták a tiltakozók.

2024. február 27., 12:22

Keserű igazságot tárt fel a Pesticide Action Network Europe által készített tanulmány: az európai polgárok egyre inkább ki vannak téve az úgy nevezett PFAS (poli- és perfluoralkil) vegyületeket tartalmazó „növényvédőszerek” koktéljainak. Ezeket a vegyi anyagokat szándékosan permetezik az élelmiszernövényekre, így a friss gyümölcsök és zöldségek közvetlen és rendszeres kitettséget jelentenek a fogyasztók számára. A PAN Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége a PFAS-vegyületeket tartalmazó peszticidek betiltását szorgalmazza.