Orbán tusnádfürdői beszéde miatt bekérették a magyar nagykövetet

A külgazdasági és külügyminiszter az ATV kérdésére elmondta: Románia budapesti nagykövete július 23-án járt a külügyminisztériumban, és szóbeli demarsot terjesztett elő a területi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárnak.

„Felolvasott egy, a saját bukaresti külügyminisztériumától kapott utasítást, és ebben részletezték, mit várnak a magyar miniszterelnöktől, hogy miről és hogyan ne beszéljen” Tusnádfürdőn. Erről jelentés is készült a magyar külügyben, „a helyettes államtitkár kolléga pontosan felírt mindent” – közölte Szijjártó.

A külügyminiszter jelezte, hogy ezeket az elvárásokat idézte Orbán Viktor tusványosi beszéde legelején. A miniszterelnök a többi közt azt mondta, hogy minden évben okoz némi fejtörést, miről is kellene beszélnie, most azonban a román külügy „segítségére sietett”, és küldött egy demarsot, amiben megírták neki, miről nem, illetve miről hogyan szabad beszélnie. 

Mint ismert, Orbán tusnádfürdődi beszéde elején elmondta, arra intették, hogy ne beszéljen a román nemzeti érzékenységet sértő nemzeti szimbólumokról – mire üdvözölte a magyar és székely zászlós egybegyűlteket. Azt mondta, nem szabad beszélnie a kollektív kisebbségi jogokról sem. „Jó, erről sem beszélek, csak megállapítom, hogy ezek léteznek, és megilletik az itt élő magyarokat” – jelentette ki a miniszterelnök.

Arra is felszólították, hogy ne beszéljen „nem létező romániai közigazgatási területi egységekről”. Erre úgy reagált: sosem állították, hogy Erdély és Székelyföld román közigazgatási egység lenne, amit nagy tapssal fogadott a közönség.

(Kiemelt kép: a Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő előadást tart a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2023. július 22-én. Mellette Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)