Román tiltakozás a székely zászló miatt

Az onet.pl anyaga megírja:a román külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy ez provokáció. A bukaresti adminisztráció hangsúlyozta, hogy a román hatóságok „mély fájdalommal” fogadják a magyar fél ilyen gesztusait. Ez a román kormány reakciója arra a döntésre, amelyet Kövér László, a magyar parlament elnöke hozott, amelynek alapján kifüggesztették a magyar országház épületére a székely zászlót. – Szolidárisak vagyunk magyar honfitársainkkal – jelentette ki Kövér, hozzátéve, hogy Magyarország nem akar súrlódásokat Romániával.

A magyar-román vita a székely kisebbségről néhány napja lángolt fel, amikor Kovászna megye új prefektusa levette a székely zászlót irodájáról, noha 2012 novemberében a román kormány kijelentette, hogy az ilyen lobogók kifüggesztése törvényes. A székelyek számára, akik ennek a körzetnek a többségét képezik a lakosok között, ez sokk volt, azért is, mert zászlójuk színei, a világoskék és az arany, ugyan olyanok mint a megye színei.

A székelyek a romániai Erdélyben lakó, 650 ezres magyar anyanyelvű kisebbség, akik egyre gyakrabban emlékeznek meg saját történelmükről és önazonosságukról. Míg a kilencvenes években mindössze ezer ember vallotta székelynek magát, jelenleg majdnem fél millió személy tartja magáról, hogy székely. 1920-ban, a trianoni szerződés következtében Erdély, a székelyek többsége által lakott területekkel Romániához került. A II. világháború után létrehoztak ott egy Magyar Autonóm Körzetet, de ezt a területet 1960-ban kisebbítették és az autonómiát korlátozták.

2006 márciusában Székelyudvarhelyen az ott összegyűlt székelyek kimondták az általuk lakott területre az autonómiát, az 1993-as Bécsi Szerződésre hivatkozva, amely leszögezi, hogy minden nemzetnek joga van önkormányzatot alakítania. A székelyek egyben Brüsszelhez is fordultak, hogy ismerjék el Kelet-Erdélyben autonómiájuk jogát, s ez legyen Románia 2007-es, európai uniós belépésének kritériuma.

A Rzeczpospolita című konzervatív napilap már néhány nappal ezelőtt számolt be a román-magyar kisebbségi szimbólum körül kialakult vitáról. Az írás szerint a székelyek századok óta óvták önállóságukat, a középkorban saját jelképeik voltak és széleskörű autonómiával rendelkeztek. Máig megtartották saját lobogójukat és himnuszukat, de ezeket a román hatóságok nem ismerik el.

Egy ideje azokban a helységekben, amelyekben a székelyek a lakosság többségét alkotják és saját képviseletük van, elkezdték kiakasztani a hivatalokra a kisebbségi zászlót. Ezt a román kormány határozottan bírálta, mert az a magyarok területi autonómiáját minden formában elveti. Kovászna és Hargita prefektúrája, ahol a különböző önkormányzatokban a magyarok 30-80 százalékát képezik a lakosságnak, kiadták a székely zászló kifüggesztésének tilalmát is – írja a jobboldali lap.

A magyar politikusok kiálltak a kisebbségi szimbólumok védelméért, emlékeztetve arra, hogy „a kisebbségek jogait az európai szabályoknak megfelelően tiszteletben kell tartani”.

Viktor Ponta román miniszterelnök kijelentette, hogy „kikéri magának a kioktatást”. Berendelték a külügyminisztériumba Magyarország bukaresti nagykövetét is, aki egy televíziós interjúban támogatta a székelyek autonómia törekvését. A román diplomácia vezetője még kiutasítással is megfenyegette, amennyiben „nem tér vissza megbízatása keretei közé”.

A lengyelek számára jelentős lehet a székelyekkel kapcsolatos román-magyar vita, tekintettel a Litvániában élő lengyel kisebbség körül kialakult helyzetre. A lengyel lapok Bronislaw Komorowski köztársasági elnök néhány nappal ezelőtti vilniusi látogatásáról beszámolva (az államfő a litván nemzeti ünnep miatt utazott oda) felróják az elnöknek, hogy tárgyalásain nem ejtett szót a kisebbségi problémákról.