Radoičić tagadja, hogy Szerbia részt vett volna a koszovói támadásban

Milan Radoičić a múlt pénteken ismerte be, hogy ő szervezte meg azt a fegyveres támadást, amelyben egy koszovói rendőr életét vesztette. A Szerb Lista nevű koszovói kisebbségi szerb párt azóta lemondott alelnöke azt állította, hogy a belgrádi vezetésnek semmi köze sem volt az akcióhoz. 

A szerb rendőrség a letartóztatott ingatlanjait is átvizsgálta, ám nem közölték, hogy lefoglaltak-e bármit is. 

Milan Radoičićot az ügyészség kedden kihallgatta. A férfi korábbi vallomása szerint társaival azért ment Észak-Koszovóba szeptember 24-én, hogy bátorságot öntsön az ott élő szerbekbe az Albin Kurti koszovói miniszterelnök „terrorjával” szembeni ellenálláshoz.

„Tájékoztatom a szerb nép minden üldözőjét, Kurtitól kezdve az összes külföldi segítőjéig, hogy személyesen én intéztem minden logisztikai előkészületet a szerb népnek a megszállóktól való megvédése érdekében, ennek a tettemnek semmilyen más oka nem volt, és semmi köze nincs a korábbi politikai szerepemhez”

– közölte. 

A vallomás szerint terveiről nem tájékoztatta sem a szerbiai, sem az észak-koszovói szerb politikai vezetőket, és nem is kapott tőlük semmilyen segítséget, mert eltérő véleményen vannak a koszovói miniszterelnök elnyomó rezsimjével szembeni ellenállással kapcsolatban. Hozzátette: már számtalan alkalommal igyekeztek békés úton megoldani a kialakult helyzetet, amit a másik – a koszovói albán – oldal gyengeségnek tekintett, és az elnyomás csak nőtt. Mivel ezek a megoldási javaslatok kudarcot vallottak, más módszerhez kellett folyamodni.

„A szerb népet azért üldözik, hogy Koszovót megtisztítsák tőle. Szeretnénk a nemzetközi közösség figyelmét is felhívni arra, hogy a szerbek nem tűrik tovább a terrort”

– írta. Közölte: azért mondott le a Szerb Lista alelnöki posztjáról, mert politikai tevékenységének nincs köze mostani tetteihez. 

Milan Radoicic leszögezte: a koszovói rendőrt, akinek egy robbanószerkezet okozta halálát, nem akarták megölni.

Észak-Koszovóban szeptember 24-én szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között alakult ki tűzpárbaj, amely egész nap tartott. Egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót pedig lelőttek. Belgrád is tagadta, hogy köze lenne a támadáshoz, ám Pristina szerint Szerbia politikailag és pénzügyileg is támogatta a fegyvereseket, a cél pedig Észak-Koszovó bekebelezése volt. 

A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak, akik közül 20 magyar katona sebesült meg, többen közülük súlyosan.

(Kiemelt képünk: Gyalogosok sétálnak, miközben koszovói rendőrök átkutatnak egy éttermet és egy épületet az etnikailag megosztott Mitrovica város északi, szerbek lakta részén 2023. szeptember 29-én. Koszovó 2023. szeptember 28-án nemzetközi szankciókat sürgetett Szerbia ellen, azt állítva, hogy Belgrád szállította a fegyvereket, amelyeket a hétvégén egy koszovói rendőr megölésével gyanúsított fegyveresek használtak. A gyilkosság és az azt követő lövöldözés egy, a szerb határhoz közeli falu kolostorában az elmúlt évek egyik legsúlyosabb eszkalációja volt. Fotó: STRINGER / AFP)