Radikális változások várhatók Ukrajna biztonságpolitikájában

A “külpolitikai romantika” helyett erős pragmatizmus fogja jellemezni az új kijevi vezetés tevékenységét a nemzetközi kapcsolatok területén – szögezte le bevezetőjében Vydrin professzor. Olyan politikai vonalvezetésre számít, amely figyelembe veszi valamennyi érintett oldal érdekeit.

Az előző adminisztráció súlyos hibájának nevezte, hogy nemzetbiztonsági koncepcióját csupán politikusok, sőt politológusok megállapításaira építette, a választópolgárok véleményét figyelmen kívül hagyva. Konkrétan az ország NATO-közeledéséről van szó – folytatta –, amely a Juscsenko-adminisztráció egyik vágyálma volt. Jóllehet az atlanti szövetség részéről nem érkeztek biztatások (különösen az utóbbi időkben nem), Moszkvában dühödt reagálásokat váltott ki a kijevi igyekezet, az ukrán lakosság jó része pedig idegenkedve figyelte a hatalmon lévők ügyködését. A most győztes elnökjelölt, Viktor Janukovics pártja referendumot szorgalmazott az ügyben, össze is gyűjtöttek ezt támogatandó hárommillió aláírást, ám a népszavazás eddig hogy, hogy nem elmaradt.

A most győztes erő viszont azt hangoztatja, hogy Ukrajna biztonságát nem az olyan “baráti kapcsolatok” erősítik, amelyek valaki ellen irányulnak. Következésképpen Kijev ne barátkozzon a Nyugattal Oroszország ellen, de Moszkvával sem a Nyugat ellen. Az új politikai gondolkodást az jellemezheti az ukrán fővárosban, ha a kapcsolatok fejlesztése bármely irányban nem jelenti majd a viszony éleződését más erőkkel. Ebben az összefüggésben vizsgálják az európai biztonság új architektúrájára vonatkozó, Medvegyev orosz elnök által a közelmúltban előterjesztett tervet is. Ezekről a témákról nyilván szó lesz az új elnök küszöbön álló brüsszeli, majd moszkvai látogatásán is.

Dmitro Vydrin korábban parlamenti képviselőként az ukrán törvényhozás, a Verhovna Rada azon képviselőcsoportját vezette, amely a magyar Országgyűléssel ápolta a kapcsolatokat. Természetesen most is élénken érdeklődik a kétoldalú viszony alakulása iránt, és – mint hozzátette – fájdalmas volt látnia, hogy az utóbbi időben Kijev nem fordított kellő figyelmet a magyar-ukrán kapcsolatok fejlesztésére. Holott – szögezte le – hatalmas együttműködési potenciál felett rendelkezünk, amit vétek nem jól kihasználni. Ukrajna számára ez az Európai Unió felé vezető útnak is fontos építőeleme lehet, különös tekintettel Kárpátalja fejlesztésére, hiszen ez a terület négy uniós tagországgal – Magyarországgal, Szlovákiával, Lengyelországgal és Romániával – határos.

Készülve az uniós belépésre és EU-tagként is, Magyarország például nagy gyakorlatra tett szert a közúti infrastruktúra fejlesztésében, s tapasztalatait és kapacitását felajánlotta Ukrajnának is. Közös konzorciumot is létrehoztak az ukrán autópálya-hálózat fejlesztésére. A szükséges technika egy részét át is vitték ukrán területre, s azóta ott rozsdásodik a határon, várva az ukrán vámkezelést. Vydrin kifejezte reményét, hogy az új kijevi adminisztráció komolyan veszi a korábbi elhatározást, és a magyarokkal együttműködve nekilát végre a Trieszt-Lvov európai korridor ukrajnai szakaszának korszerűsítésének is.

Kárpátalja témáját érintve a politológus megemlítette, hogy a régió magyar lakosságának 80-90 százaléka Viktor Janukovicsra adta le a voksát az elnökválasztáson. Ez nem volt véletlen, hiszen a Régiók Pártjának vezetője korábban is szorgalmazta a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogainak megerősítését. Ismert volt, hogy ő elsősorban az orosz ajkú lakosság érdekeinek védelmében emelt szót, de ez a jogvédelem automatikusan vonatkoztatható a magyarokra is.

Dmitro Vydrin aláhúzta, hogy időközben Janukovics előre lépett, és utóbb már a kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálásáért szállt síkra. És nemcsak azért, mert ez jó orosznak, magyarnak, az ország más nemzetiségeinek, de – és elsősorban – azért, mert a charta törvénybe emelésével előmozdíthatják az ország közeledését az Európai Unió felé is, ami pedig Ukrajna valamennyi állampolgárának közös és elemi érdeke.