Orosz–ukrán konfliktus: Putyin szerint népirtás folyik a szakadár területeken, de nyitott a békére

Eredményesebbnek tűnik a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott megbeszélése Olaf Scholz német kancellárnak, mint egy nappal korábban az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel. Míg Moszkva az elmúlt napokban a brit külügyminiszterrel tartott megbeszélést csalódást keltőnek és tartalmatlannak nevezte, addig Putyin és Scholz találkozója után pozitívabbnak tűnik a visszhang.

Putyin a sajtótájékoztatón elmondta, hogy bár a NATO bővítési politikájára hivatkozik, ez nem jelenti azt, hogy köteles egy jelentkezőt befogadni – azaz elvárható, hogy nemet mondjon Ukrajnának. Az orosz elnök szerint egyértelműek a követeléseik: álljon le keleti irányban a NATO bővítése, az orosz határok mentén pedig mindkét fél vonja vissza kis- és középhatótávolságú rakétáit, úgy, hogy a másik fél területe hatótávon kívül essen. Végül, a NATO vonja vissza „katonai infrastruktúráját” az 1997-es állapotnak megfelelően, írja a Telex.

Hozzátette: a két ország közti feszültséget a minszki megállapodással lehetne megoldani, Kijev azonban nem tett eleget ennek érdekében: továbbra sincs közvetlen párbeszéd az ukrán vezetés és a donyecki, luganszki szeparatisták között, és amnesztiát sem hirdettek a szeparatistáknak.

Ezt követően a német kancellár úgy fogalmazott: „Aggodalommal tölt el bennünket, hogy az ukrajnai határnál 100 ezer katonát vont össze Oroszország”. Hozzátette: mindent meg kell tenni, hogy megakadályozzák a háborút. A kancellár szerint van még lehetőség a konfliktus diplomáciai úton történő rendezésére, amelynek kapcsán pozitívumként említette meg, hogy egyes orosz katonai egységek már távolodnak az ukrán határtól.

Kitért arra is, hogy Ukrajna hamarosan bemutatja a kelet-ukrajnai területek különleges státuszáról, a területen megtartandó ukrajnai választásokról és az új ukrán alkotmányról szóló tervet. Kijev azonban továbbra sincs kibékülve a minszki megállapodással, szerintük ugyanis annak „orosz értelmezés szerinti megvalósítása” az ország gyengítéséhez, és így a bizonytalanság növeléséhez vezetne. Scholz kijelentette, az európai biztonságot nem Oroszország ellenében, csakis Oroszország bevonásával lehet megteremteni.

A Deutsche Welle kérdésére, miszerint megakadályozható-e a háború, Putyin azt mondta:

„Láttunk már háborút, amit a NATO kezdett el: Jugoszlávia ellen, bombázva Belgrádot.”

Hozzátette: Oroszország nem akar háborút, de a NATO felé küldött javaslataikra nem kapott kielégítő választ. Érvelésében mindvégig kitartott amellett, hogy van lehetőség a párbeszédre. Scholz aztán próbálta javítani a helyzetet, és azt mondta, hogy Jugoszlávia helyzete más, ott ugyanis egy népirtást kellett megakadályozni. Putyin azonban nem zavartatta magát, és azt mondta, szerinte Donbászban is népírtás zajlik.

(Kiemelt kép: Kay Nietfeld / dpa Picture-Alliance via AFP)