Putyin kísértésbe eshet a Brexit után

A Henry Jackson Társaság nevű nemzetközi intézet orosz ügyekért felelős igazgatója felhívja a figyelmet, hogy az orosz elnök 16 éve igyekszik destabilizálni a Nyugatot, ám megosztási kísérletei sikertelennek bizonyultak. Most viszont megbomlott az egység vele szemben. Az EU a Moszkva-ellenes szankciók egyik legerősebb támogatóját vesztette el. Az erőegyensúly ezáltal az olyan államok javára tolódik el – lásd Magyarországot, Ausztriát és Görögországot –, amelyekkel a Kreml kiépítette a kapcsolatokat. Közben Brüsszel belefáradt a megtorló intézkedésekbe. Ha eltörlik azokat, akkor az unió elismeri, hogy az oroszoknak joguk van tetszésük szerint bárhol beavatkozni, bármely területet megtámadni. A tekintélyelvűség legyőzi a liberális demokráciát.

Azután itt van a félelem, hogy mások is követik a brit példát. Putyin nem véletlenül támogat a földrészen olyan euroszkeptikus csoportokat, mint a Jobbik. Ráadásul, ha az elnök gyengeséget tapasztal Brüsszelben, akkor kísértést fog érezni újabb agressziókra. Ő van lendületben.

Elnyomó stílusa másokat is megihletett. A tekintélyelvű Orbán Viktor arra szólította fel országát, hogy adja fel a liberális demokráciát és legyen „illiberális állam”, mint Oroszország. A Brexit miatt elakadt az egységes és szabad földrész megteremtésének folyamata. Az EU gyengébb, az orosz hatalom erősebb lett. És ezt Putyin bizonyosan tudja.