Putyin 88 százalékos győzelmet aratott, majd a sajtótájékoztatón kitért a harmadik világháborúval kapcsolatos elképzeléseire

Vlagyimir Putyin újabb hatéves orosz elnöki mandátummal szilárdítja meg hatalmát, miután a brutálisan torz választásokon az uralmával szembeni minden kihívást eltöröltek, még mielőtt a szavazás megkezdődött volna. Az orosz állami média által vasárnap bejelentett első hivatalos eredmények szerint Putyin a szavazatok 88 százalékát kapta – számol be róla a 444 a Politico cikke alapján.

A lap megjegyzi, nem nagyon veszi komolyan ezeket az eredményeket Oroszországon kívül senki, de papíron ez a legnagyobb szavazatarány, amelyet a 2000-ben aratott első elnökválasztási győzelme óta elért. Hétfőn nagy ünnepséggel köszöntik az ötödik ciklusát.

Az amerikai, a német és a lengyel kormány már sietett leszögezni, hogy nem tartják érvényesnek és szabadnak a választást. Zelenszkij ezt mondta Putyin győzelméről: „A választások imitációjának nincs és nem is lehet legitimitása. Ezt a személyt Hágában kellene bíróság elé állítani. Ezt kell biztosítanunk.”

Az MTI arról tudósít, hogy abszolút rekordot ért el az országos választási részvétel az orosz elnökválasztáson az orosz Központi Választási Bizottság  (CIK) közlése alapján. Moszkvai idő szerint 18 óra 45 perckor

a részvétel 73,22 százalékos volt.

Hat évvel ezelőtt 67,54,
2012-ben 65,34,
2008-ban 69,81,
2004-ben 64,3,
2000-ben 68,7,
1996-ben pedig az első fordulóban 69,8, a másodikban pedig 69,4 százalékos volt a részvétel.

Putyin új elnöki ciklusa egyik fő céljának a „különleges hadművelet” feladatainak teljesítését nevezte meg 

„Mindenekelőtt a különleges hadművelet keretében kell megoldani a feladatokat, erősíteni kell a védelmi képességeket, erősíteni kell a fegyveres erőket. Ez nagyon jó ütemben és kiváló minőségben történik” – hangoztatta Vlagyimir Putyin a Vendégudvarban a háromnapos elnökválasztás befejeződése után megtartott sajtótájékoztatóján az Index beszámolója szerint.

Azt mondta, hogy Oroszország jelenleg „az aktív védelem folytatásánál egy kicsit többet tesz” a háborúban. Putyin szerint Moszkvának gondolkodnia kell azon, hogy kivel tárgyaljon majd az ukrajnai békekötésről.

Az elnök megköszönte választási stábja önkénteseinek és a választóknak a bizalmat és a voksokban kifejezett egységet. A magas részvételt a kialakult helyzettel, azon események drámaiságával magyarázta, amelyen Oroszország keresztülmegy. Azt hangoztatta, hogy megvannak a feltételek ahhoz, hogy Oroszországot erősebbé, hatékonyabbá tegyék, és azt ígérte, hogy a hatalom az összes meghirdetett fejlesztési célt el fogja érni.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy lehetséges-e a konfliktus Oroszország és a NATO között, azt mondta, hogy a mai világban minden lehetséges.

Hangot adott véleményének, hogy ebben az esetben a világ egy lépésre kerülne a teljes körű harmadik világháborútól, és megjegyezte, hogy meglátása szerint ebben aligha lehet bárki is érdekelt.

11 év után Putyin kimondta Navalnij nevét

A nemrégiben a börtönben meghalt Alekszej Navalnij ellenzéki politikussal kapcsolatban bejelentette, hogy nem sokkal Navalnij halála előtt beleegyezett abba: az elítéltet cseréljék ki nyugati börtönökben ülő oroszokra. Közölte, hogy egyetlen feltétele volt: az, hogy Navalnij a csere után ne térjen vissza Oroszországba.

A politikus elhunytával kapcsolatban megjegyezte, hogy „ilyen az élet, semmit sem lehet tenni”. Tizenegy év alatt ez volt az első eset, hogy az orosz elnök kimondta Alekszej Navalnij nevét.

A Moszkva ellen az ukrán oldalon harcoló orosz alakulatokkal kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy Oroszországban nincsen ugyan halálbüntetés, de minden árulót, aki fegyverrel a kezében szállt szembe a hazájával, azonosítani fognak.

„Mindig, most és a jövőben is úgy fogunk bánni ezekkel az emberekkel, mint akik háborús övezetben vannak. Úgy fogjuk tekinteni őket, mint akik fel vannak fegyverezve. Minden bűnüldöző szervet arra utasítunk, hogy mindenkit név szerint azonosítsanak, és tegyék meg a megfelelő intézkedéseket azokkal szemben, akik fegyverrel harcolnak Oroszország ellen. Nem hagyunk nekik békét. Erről tudniuk kell”

– mondta Vlagyimir Putyin.

Az orosz területre való betörésekkel próbálkozó „terrorista” alakulatoknak Putyin ugyanazt a sorsot jósolta, mint amely a második világháborúban árulóvá vált Andrej Vlaszov szovjet tábornok hadseregét érte utol.

A most befejeződött orosz elnökválasztást Vlagyimir Putyin demokratikusnak nevezte, a nyugati országok reagálását pedig várhatónak, mert, mint mondta, ők fegyveresen küzdenek Oroszország ellen, és megpróbálják feltartóztatni a fejlődését.

A hivatalban lévő államfő több mint 58 millió szavazatot kapott, ez a legmagasabb szám az orosz elnökválasztások 1991-ben elkezdődött történelmében.

(Kiemelt képünk: Vlagyimir Putyin orosz elnök és elnökjelölt találkozik a médiával kampányközpontjában Moszkvában 2024. március 18-án. Fotó:
NATALIA KOLESNIKOVA / POOL / AFP)