Puskák és héják – Öldöklő amerikai viták a fegyverekről
Kibújt a palackból Donald Trump elnök liberális szelleme, és olyan javaslatokat lengetett meg, amelyekkel jelentősebben lehetett volna korlátozni a fegyverhez jutást és tartást. Ám a megrökönyödött republikánus törvényhozók és a hihetetlenül befolyásos Nemzeti Lőfegyverszövetség (NRA) vezetői hamar visszapréselték oda, ahonnan előjött, és jó erősen ledugózták az üveget. Így aztán most nem is lehet pontosan tudni, mit is akar az ország vezetője. Ez még nem is lenne meglepő egyévnyi kormányzás után, de a február közepén a floridai Parkland Marjory Stoneman Douglas középiskolájában a mentálisan zavart 19 éves Nikolas Cruz által megölt tizenhét diák és tanár tragédiája új helyzetet teremtett.
A közvélemény rendkívüli nyomást fejt ki az elnökre és a törvényhozókra, hogy most már történjék végre valami. Ez azért is meglepő, mert az 58 áldozatot követelő októberi Las Vegas-i tömeggyilkosság után az amerikaiaknak csak 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szigorítani kellene a gépfegyverhez jutás feltételeit. Most viszont hetven százalék sürget érdemi lépéseket. Ennek oka lehet az is, hogy az amerikai média szokatlanul kimerítően és hosszú időn át számolt be a floridai merényletről és következményeiről, valamint a diákok politikai kezdeményezéseiről. Idén pedig félidős választásokat tartanak, megújul a teljes képviselőház és a szenátus egyharmada, vagyis a politika elvileg nem maradhat tétlen.
Ezt ismerte fel Donald Trump, aki a minap a Fehér Házba hívta a fegyvertörvények átírásában mozgósítható képviselőket és szenátorokat, s közülük a saját republikánus pártjához tartozókat azzal provokálta, hogy az NRA zsebre tette őket, ezért nem mernek tenni semmit sem. Ám köztudott, hogy a fegyverlobbi rekordösszeggel támogatta Trump kampányát, aki a CNN által világszerte élőben közvetített megbeszélésen nem is titkolta, hogy nála nagyobb híve nincs is az NRA-nak, amelynek tagjai kiváló hazafiak, törvénytisztelő állampolgárok, akik ragaszkodnak az alkotmány második kiegészítéséhez, amely a Legfelsőbb Bíróság 2008-as értelmezése szerint az egyének fegyverviselési jogát mondja ki. Hozzátette mindezek után azt is, hogy ő nem lekötelezettje az NRA-nak, ezért támogatja, hogy a fegyvervásárlás korhatárát 18-ról 21 évre emeljék, szigorítsák a vevők hátterének vizsgálatát, a mentális zavarral küzdők ne juthassanak gyilkos szerszámokhoz, a gyanús alakok gépfegyvereit bírósági engedély nélkül kobozzák el, s csak ezt követően induljon az eljárás. Sőt még egyes gépfegyverek betiltásától sem zárkózott el. De azt javasolta, hogy fegyverezzék fel a tanárokat, akik így megfelelően elláthatnák az iskola védelmét is.
A jelen lévő demokraták a javaslatok zömét örömmel fogadták, s nem titkolták, hogy az elnöknek vezető szerepet kell játszania, ha valóban el akar érni valamit a republikánus többségű kongresszus két házában. Egyelőre abban van csak egyetértés, hogy a rugós válltámaszt, amely a félautomata gépkarabélyok teljesítményét növeli, ahogy azt a Las Vegas-i gyilkos is sajnálatosan bizonyította, betiltják. A találkozó után azonban zárt ajtók mögött Trump az NRA vezető lobbistájával, Chris Coxszal vacsorázott, s Twitter-üzenetében tudatta is, hogy remek eszmecsere folyt. Csakhogy a lőfegyverszövetség meg azt adta közre, hogy az elnök természetesen támogatja az amerikaiak alkotmányos jogát és a ma alkalmazott bírósági eljárási rendet. A republikánus többség vezetői pedig siettek előre jelezni, hogy a formálódó kétpárti indítványokat egyelőre nem tűzik napirendre.
A pennsylvaniai Pat Toomey szenátor, aki már 2013-ban, a connecticuti Sandy Hook iskolájában 26 áldozatot szedő lövöldözés után megkísérelte elérni a korhatár emelését, de elbukott, most azt mondja, ennek ma sincs esélye, hiszen milyen alapon tagadnák meg a törvénytisztelő 18, 19, 20 évesektől a fegyvertartás jogát. A javaslatok listáján szépen végig lehet menni, minden felvetés valamilyen ellenérv áldozatául esik. Kérdés, mit szólnak majd ehhez a szavazók novemberben.
Tény, hogy Nikolas Cruz tettét megelőzhették volna, annyi jel utalt a bűnös szándékra, vagyis a különböző rendvédelmi, iskolai, egészségügyi szervek hatékonyabb együttműködésére nagy szükség lenne, s ez törvényileg is rendezhető valamelyest. A kibontakozó vita azonban ezen már túljutott. A fejlett ipari államok körében ugyanis egyedülálló módon az Egyesült Államokban több lőfegyver forog közkézen, mint ahány polgára az országnak van. A zsebben, táskában, rejtve hordható pisztolyokhoz külön engedély kell, ám a nagyobb gépfegyverek, amelyek a hadseregben alkalmazott támadó eszközök módosított változatai, igen könnyen hozzáférhetők.
Amikor 1981 márciusában John Hinckley merényletet kísérelt meg Ronald Reagan ellen, nemcsak az elnököt, hanem sajtófőnökét, James Bradyt is súlyosan megsebesítette, aki részlegesen felépülve a feleségével együtt mozgalmat indított a fegyvervásárlás korlátozására. A háttérvizsgálatot és az ötnapos várakozási időt előíró törvényt így is csak tizenkét év múlva hozták tető alá, s az NRA elérte, hogy az öt napból három, de inkább csak egy legyen. Pontosabban a boltban lekért adatok alapján azonnali bírálják el az ügyet, s az áhított lőfegyverrel a vevő máris kisétálhasson az üzletből.
Egy évre rá Bill Clinton akkori elnök továbbment, s egy időre betiltotta a mostani floridai lövöldözésben is használt félautomata AR-15-ös elődjét, s ennek nyomán, ahogy a Fehér Ház-i tanácskozáson Diane Feinstein kaliforniai demokrata szenátor most rámutatott, az erőszakos cselekmények száma csökkent. A bökkenő az, hogy a coloradói Columbine gimnáziumában így is megöltek tizenkét diákot és egy tanárt 1999 áprilisában. Aztán 2004-ben a kongresszusi döntés hiányában a tiltás hatályát vesztette, s az AR-15-ös elindult újra hódító útjára.
Az adatok mindazonáltal azt mutatják, hogy az erőszakos bűnesetek száma ezt követően is lefelé ereszkedett. Az FBI 2016-ra vonatkozó, jelenleg elérhető kimutatása szerint 374 embert öltek meg ilyen gépfegyverrel, de több mint hétezret pisztollyal. S miközben igen heves diskurzust provokált Trump ötlete a tanárok felfegyverzésére, egyre több iskolában már ma is szolgálnak fegyveres őrök. Míg 1997-ben az elemi és középfokú intézmények tíz százalékában igyekeztek ily módon védeni a diákokat, addig 2014-ben már a tanintézetek harminc százalékában.
Akárhogy is, de a közvélekedés megváltozott, s a politika aligha hagyhatja ezt teljesen figyelmen kívül. Az NRA-jel szakított például a Delta, a Hertz, az Avis, a Budget, a MetLife. A Walmart önként bevezette a 21 éves korhatárt, s kivont a forgalomból támadó fegyvereket. Igaz, az amerikaiak Barack Obama elnöksége alatt, félvén új korlátozások bevezetésétől, feltöltötték fegyverkészleteiket, s most az eladások panganak a telített piacon. Nehéz tehát megjósolni az események menetét, de mint a Politico utal rá, ha lehetett marihuánát legalizálni, az azonos neműek házasságát engedélyezni az Egyesült Államokban, akkor a parklandi diákok társadalmi támogatást élvező nekibuzdulásából is lehet valami előbb vagy utóbb.
