Ponta nyeregben
A romániai balliberális pártszövetség (USL) nagyon megverte a vasárnapi általános választásokon jobboldali, Băsescu államfőhöz szorosan kötődő ellenfelét (ARD). A szociáldemokrata miniszterelnök, Victor Ponta vezette USL lapzártánkkor egymaga alulról súrolta a 60 százalékot, és ha netán koalícióra lép a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ), akkor kétharmados, akár az alkotmány módosítására is alkalmas parlamenti többsége lesz. Ekörül azonban van néhány kérdőjel, van ellenkezés, morgolódás. És meglehet, az RMDSZ nélkül is meglesz az a bizonyos kétharmad. Akkor meg pláne. ACZÉL ENDRE írása.
Természetesen az lett volna okos és életszerű, ha a Tőkés-párt úgy viselkedik, mint az RMDSZ másik erdélyi ellenfele, a Szász Jenő-féle Magyar Polgári Párt, és nem indít jelölteket. (Szász, aki nemcsak az RMDSZ-nek, Tőkésnek is a nemezise volt eddig, bölcsnek mondható politikusként odáig is elment, hogy az erdélyi – elsősorban székelyföldi – magyarságot az RMDSZ melletti voksolásra biztatta, mondván: ha elveszünk tőle szavazatokat, akkor a magyaroknak nem lesz parlamenti képviseletük, következésképp érdekérvényesítő képességük sem.)
De az EMNP úgy döntött, hogy indul. Kijátszotta azt a kártyát, amelyet nemes egyszerűséggel parasztvakításnak nevezhetünk. Azt hirdette, hogy noha az 5 százalékos küszöböt nem lesz képes átlépni, az úgynevezett „alternatív küszöböt” igen. A romániai választási rendszerben ez annyit jelent, hogy ha egy párt legalább hat képviselői és három szenátori helyet szerez egyéni választókerületben, akkor úgy is bekerül a parlamentbe, ha az összes leadott szavazatnak kevesebb mint 5 százalékát szerzi meg. Na, ezzel „etették” Tőkésék a magyarokat, elhallgatván azt az apróságot, hogy a „6:3-as alternatív küszöb” csak akkor ugorható meg, ha az összes szavazatoknak gyakorlatilag 2,5-3 százalékát szerzi meg egy párt.
Ilyenformán kezdettől fogva nem volt, nem lehetett igaz az a jelszó, hogy akár két magyar párt is bekerülhet a bukaresti parlamentbe, hiszen ehhez az RMDSZ-nek és az EMNP-nek összesen 8 százalékot kellett volna teljesítenie, azaz olyan arányt, amely a magyarság összlétszámát másfél százalékkal felülmúlja. Ilyen szavazatmennyiségre a romániai demokrácia huszonkét éves történetében soha nem volt példa.
(Az írást teljes terjedelemben elolvashatja a 168 Óra hetilap legfrissebb számában.)
