Piacváltás a német autóiparban

2009 végén ellentmondásos évet zár a német autóipar. A belföldi értékesítés látványosan felfutott: az év során újonnan forgalomba hozott gépkocsik száma meghaladta a 3,8 milliót, azaz jó egy negyedével haladja meg az egy évvel korábbit. A dinamikus növekedés elsősorban a népszerű nevén „roncsprémium” néven elhíresült állami támogatási akciónak volt köszönhető.

2009. december 4., 10:41

Annak keretében a szövetségi kormány a konjunktúra-élénkítő csomagból 5 milliárd eurót fordított az adófizetők pénzéből a 9 évesnél idősebb személygépkocsik újra való cserélésére. A 2.500 euró/csere támogatás így 600.000 új gépkocsi forgalomba hozatalát segítette elő. A szeptemberben kimerült támogatási akciót sok kritika is érte. A bírálatot, hogy az akcióval – egyébként az Európai Unió szellemének megfelelően – nem csak a német típusok hazai értékesítését, hanem a külföldiekét is segítették, el lehetett ütni azzal, hogy bár az akcióval kedvezményezték külföldi márkák gyártóit is, de azok nagy mennyiségben használnak fel német alkatrészeket, s így – áttételes módon – a hazai beszállító-ipart is támogatják.

Egy másik kritikus pont az autómárkák közötti differenciálódásban volt keresendő. A prémium elsősorban az alsó – és az alsó-közép kategóriájú gépkocsik cseréjét segítette, mert olyan márkák vásárlóit, mint az Audi, a BMW, a Daimler vagy a Porsche, általában hidegen hagyta a két és fél ezer eurós állami támogatás. Így ezek a márkák alig-alig részesedtek a környezetvédelmi támogatás formájában nyújtott állami pénzekből.

A német autóipari termelés háromnegyedét azonban hagyományosan a külföldi piacokon értékesítik, már pedig a belföldi értékesítés 25 százalékos felfutása nem volt képes ellensúlyozni az exportban elszenvedett 20 százalékos visszaesést; mindezek együttes hatására a német autóipari termelés 2009-ben a múlt évihez képest 10 százalékkal, 5 millió darabra csökken.

2010: visszaesés otthon, de növekvő kivitel

Német Autóipari Szövetség (VDA) várakozásai szerint 2010-ben a a belföldön forgalomba kerülő gépkocsik száma 2,75 millióra, a 2009. évihez képest csaknem 30 százalékkal csökken, de a legjobb esetben sem éri el a 3 milliót. Másként fogalmazva: a 2009. évi számottevő export-visszaesés és hazai értékesítési boom után az új évben újra felértékelődnek az exportpiacok. Matthias Wissmann, a Kohl-kormány egykori közlekedési minisztere, a VDA elnöke viszont azzal számol, hogy 1-3 százalék közötti mértékben emelkedni fog a világ országaiban értékesített autók száma, s ebből a német márkák is profitálni fognak.

A nagy német autógyárak, (elsősorban a felső kategóriába sorolt márkák gyártói).most termelésük egy részét mind inkább a nagy mennyiséget felvevő országokba helyezik át; ennek hátterében részben az árfolyam-ingadozások elleni védekezés, részben a bérköltségek alacsonyabb szintjéből adódó költségelőnyök kihasználása áll. A Daimler a közelmúltban jelentette be, hogy C-osztályú autóinak gyártását 2014-ben Sindelfingenből részben az Egyesült Államokba, részben Kínába telepítik. A Volkswagen a Daimler példájára ugyancsak az Egyesült Államok „szakszervezetektől mentes” déli részén tervezi új üzem nyitását, míg a BMW az X3-as terepjárókat tervezi az USA-ban lévő üzemében gyártani. Az irányzat feltartóztathatatlannak látszik: míg a kilencvenes évek elején a német autógyárak mindössze évi 1,5 millió darab személygépkocsit gyártottak külföldön, addig mára ez a szám évi 4,6 millió darabra emelkedett, azaz megközelíti a hazai autógyárakban előállított számát.

A belátható jövőben az a Kína kínálja a legmarkánsabb növekedési esélyt, amely már 2009-ben is jelentős szerepet játszott a világgazdasági válságnak az autóiparra gyakorolt negatív hatásának csillapításában. A VDA előrejelzése szerint a világ legnépesebb országában 2010-ben több mint 9 millió személykocsit fognak értékesíteni, 12 százalékkal többet, mint amennyit az idén. Az Egyesült Államokban jövőre 11,3 millió új gépkocsit helyeznének forgalomba, az ideihez képest tizedével többet. E két viszonylatnak kiemelt szerep jut abban, hogy teljesüljön a VDA 3 százalékos exportnövekedési várakozása.

Juhász Imre (Berlin)