Pápaválasztás: Magyarország rossz híre Erdő Pétert taccsra tette
A római katolikus egyház fejének, a pápának a hivatalára nincsenek hivatalos jelöltek, nincs választási kampány, és tilos mindenféle választási ígéret. A konklávék kimenetele általában meglepetésszámba megy. Értesüléseink szerint a lehetséges pápajelöltek között Erdő Pétert is emlegetik, de miután a Vatikán a pápa személyével világpolitikai tényező is, Magyarország rossz nemzetközi megítélése a magyar bíborost is megfosztotta a valós esélyektől.
Egyes bíborosok mindennek ellenére egyházi körökben pápának megválaszthatónak – papabilisnek, pápaképesnek – számítanak. Íme, néhány lehetségesnek tekinthető utód az APA osztrák hírügynökség esélylistája szerint, amelyet a hirado.hu tett közzé:
A 70 éves Óscar Andrés Rodríguez Maradiaga bíboros, hondurasi érsek, szaléziánus szerzetes egy ideig a latin-amerikai katolikus egyház üstökösének számított. A sok nyelven beszélő egyházfi lelkes muzsikus, és nyitott az ökumenia kérdéseiben.
A 76 éves argentínai Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires érseke különösen a társadalmi elesettek iránti elkötelezettségéről ismert. Jezsuita, de hogy ez hátrány vagy előny lesz-e a konklávén, azt nehéz megbecsülni. Az egyház történetében jezsuitát mindenesetre még sosem választottak pápává.
A 67 éves Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, az Osztrák Püspöki Konferencia elnöke a Hans Hermann Groer érseket övező botrány óta válságmenedzselő hírében állt, egyben kiengesztelő, párbeszédképes pragmatikusnak tekintik. 1995-ben lett a pedofilbotrány miatt leköszönt Groer utódja. A római katolikus egyház katekizmusának szerkesztőjeként nemzetközi hírnevet szerzett magának, a homoszexualitás témájában tett liberális hangvételű kijelentései vitákat váltottak ki az egyházban.
A 60 éves Erdő Péter, 2003 óta Esztergom-Budapest érseke, prímás, 2006-ban az Európai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke lett. (A pápaválasztó bíborosi kollégium legfiatalabb tagja.)
A 71 éves olasz Angelo Scola milánói érsek, Velence pátriárkája, az új iránt nyitottnak tekintett morálteológus és filozófus, aki 1995 óta irányítja a Lateráni Egyetemet és a házasság és a család kérdéseit tanulmányozó pápai intézetet. Scola 2003 óta tagja a bíborosi kollégiumnak.
A 64 éves ghánai Peter Kodwo Appiah Turkson, az ország püspöki konferenciájának az elnöke, Cape Coast érseke, több vatikáni bizottságnak is tagja hazájában a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem ügyeiért áll ki. 2003-ban nagy meglepetést keltett bíborosi kinevezése.
A 70 éves olasz Angelo Bagnascót, az olasz püspöki konferencia elnökét, genovai érseket a pápa tavaly márciusban újabb öt évre megerősítette az olasz püspökök élén betöltött tisztségében.
A 69 éves kanadai Marc Ouellet québeci érsek, a vatikáni püspöki kongregációnak, a római kúria minisztériumának a feje. A kúriához fűződő jó kapcsolatai ellenére a szűkebb hazájában, Québec tartományban tapasztalható erőteljes szekularizáció ellene szólhat a konklávén.
Latin-Amerikának is lehet végre pápája?
XVI. Benedek pápa váratlan bejelentésével megnyílt az út az előtt, hogy a katolikus egyház élére történetében először ne európai vezetőt válasszanak.
Megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a következő egyházfő a katolikus közösség jelentős részének otthont adó Latin-Amerika szülöttje lesz. Latin-Amerikában él a katolikusok 1,2 milliárd fős táborának 42 százaléka, amivel a régió képviseli az egyház legnagyobb blokkját, szemben a hívők 25 százalékát adó Európával.
Ám a szakértők többsége mégis arra szavaz: az olaszok „visszaveszik” a pápaságot. A pápa személye világpolitikai tényező. A katolikus egyház ennek tudatában választ egyházfőt. Magyarország rossz nemzetközi megítélése nagyon komoly szempont akkor, amikor a jelöltek szóba kerülnek. Ahogyan az a lengyel Karol Wojtyła (II. János Pál) és a német Joseph Ratzinger (XVI. Benedek) esetében is az volt.
