Összecsapások a Krím félszigeten

Az autonóm terület parlamentje előtt két ellentábor kezdett tüntetést: a kijevi hatalomváltást támogató krími tatárok és az azt ellenző oroszbarát csoportok. Előbbiek közel ötezren vonultak a parlament elé, utóbbiak a megmozdulás kezdetekor néhány százan voltak, de helyi jelentések szerint létszámuk gyors ütemben növekedve elérte a néhány ezret.

Az összetűzésnek sérültjei is vannak, több vérző fejű emberről érkeztek jelentések. Úgy tudni, hogy egy ember feltehetően szívroham következtében meghalt, holttestén nem találtak külsérelmi nyomokat.

A védőfelszerelés és pajzsok nélkül kivezényelt rendőrök nem tudták megakadályozni a verekedéseket, kivonultak a két tábor közül, amelyet addig elválasztottak egymástól. Rohamrendőrök és más különleges belügyi rendőri alakulatok tagjai nem tűntek fel a helyszínen.

A krími lakosok két, egymással merőben szemben álló álláspontra helyezkedtek. Egy részük nem ismeri el az új kijevi vezetést, és azt akarja, hogy a Krím szakadjon el Ukrajnától. Mások Ukrajna területi egységének megőrzése mellett szállnak síkra, és azt mondják, hogy nem engedik meg a Krím elszakadását – számolt be róla a Híradó.hu.

Két hete adott hírt az ukrán média arról, hogy „féllegális” hadsereg szerveződik Ukrajna keleti és déli részén a Janukovics-rendszer szimpatizánsaiból azzal a nem titkolt céllal, hogy vidéken szembeszálljon a kijevi Majdan, azaz a Függetlenség tere tüntetőivel rokonszenvező helyi ellenzékiekkel. Az Ukrán Frontnak elnevezett egyesülésbe elsőként a kelet-ukrajnai Harkivból az Oplot (Erőd) nevű ketrecharcosok klubja, majd oroszbarát kozák szervezetek, Afganisztánban szolgált néhány veterán és a krími Orosz Motorosok csoportja állt be. Jelképük a cári időkből származó, orosz érdemrendeken használt fekete-narancs színű György-szalag. A krími parlament előtt összegyűlt, Oroszországot éltető demonstrálók is György-szalagot viselnek karjukon.

A krími parlament – a megjelent képviselők alacsony száma miatt – még nem kezdte meg a szerdára meghirdetett rendkívüli ülését, amelyen az autonóm területen kialakult helyzetet vitatnák meg.

Eközben Arszen Avakov ideiglenes belügyminiszter Valentin Nalivajcsenkóval, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) főnökével együtt utasította a krími rendőrséget, hogy a rendfenntartó szervezetek tagjai ne provokáljanak semmiféle konfliktust, különösképpen fegyveres összecsapást a helyi lakossággal. Avakov kijevi sajtótájékoztatóján hozzáfűzte, hogy ez nem „a hatóságok gyengeségének” jele, hanem az egyetlen módja annak, hogy békés úton rendeződjön a helyzet a Krím félszigeten.

Oleh Tyahnibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) elnöke eközben biztosította a Krím félszigeten élőket – akiknek jelentős része orosz ajkú –, hogy jogaik nem csorbulnak. Kérte, hogy ne higgyenek azoknak a mendemondáknak, amelyek szerint ukrán nacionalista, „banderista” alakulatok tartanak a dél-ukrajnai területre „verni, ölni, pusztítani”. „Ez teljes képtelenség, ostobaság, hazugság, aminek az a célja, hogy összeveszítsen bennünket” – hangsúlyozta a politikus.

Nagy a feszültség

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdai bejelentése szerint Vlagyimir Putyin államfő a harckészültség azonnali, rendkívüli ellenőrzését rendelte el két oroszországi katonai körzetben, köztük az Ukrajnával is határos nyugati katonai körzetben.

Egy, a Krímben állomásozó orosz fekete-tengeri flottához közel álló forrás egy helyi televíziónak azt mondta, hogy orosz katonák érkeztek Jaltába. A többségében orosz ajkú Krími Autonóm Köztársaság fővárosában, Szimferopolban szerdán egyszerre kezdtek tüntetést az ország területi egységének megőrzését követelő krími tatárok és oroszpárti aktivisták. A krími tatárok ukrán és EU-zászlókkal, illetve a tatár közösség lobogóival a kezükben teljesen megtöltötték az autonóm terület parlamentje előtti teret. Közvetlen közelükben oroszpárti aktivisták, köztük a helyi kozákság képviselői gyűltek össze ellendemonstrációra, karjukon fekete-narancs színű, orosz cári György-szalaggal. A két tábort rendőrök választották el egymástól.

Távozhat a krími kormány

Délután rendkívüli ülést tart a krími parlament. Elemzők nem zárják ki, hogy a jelenlegi krími kormány távozik hivatalából.

Ukrajna három egykori államfője, Leonyid Kravcsuk, Leonyid Kucsma és Viktor Juscsenko közös közleményt adott ki, amelyben elítélik és Ukrajna alkotmányos rendjének, valamint az ország területi egysége megsértésének minősítik azt az orosz parlamentben felvetett javaslatot, hogy írjanak ki népszavazást a Krím Oroszországhoz csatlakozásáról – jelentette Kovács Andrea, az MTI kijevi tudósítója.

Ukrajna új vezetése hitet tesz a jószomszédi kapcsolatok mellett Oroszországgal, és kész az átfogó párbeszéd felújítására Moszkvával az ország új kormányának megalakulását követően – hangsúlyozta a kijevi külügyminisztérium előzőleg, még kedden éjszaka közzétett nyilatkozatában.

Ezzel nagyjából egy időben Arszenyij Avakov megbízott ukrán belügyminiszter Facebook-oldalán azt írta: a Berkut ukrán különleges rendőri egység felszámolásáról írt alá parancsot.

A Lembergben (Lviv) zajló megmozdulásokon részt vevő civil szervezetek szerdán bejelentették: a nyugat-ukrajnai nagyvárosban a jövőben csak a tüntetők jóváhagyásával nevezhetők ki vezetők a helyi államhatalmi szervekbe.

Kárpátalján a Jobboldali Szektor három telefonszámból és egy e-mail címből álló forródrótot állított a lakosság szolgálatába, amelyen egyebek mellett a megbukott ukrán hatalom híveinek elszámoltatásával kapcsolatban lehet bejelentést tenni.

Folytatja működését a megyei önkormányzat Kárpátalján

Tovább működik Kárpátalján a megyei tanács (közgyűlés), az ukrajnai megye szinte egyetlen legitim államhatalmi szerve, miután a testület szerdai ungvári ülésén a képviselők többsége leszavazta az önfeloszlatásra vonatkozó indítványt.

Heves vitát követően elhárult a veszélye annak, hogy felszámolja magát Kárpátalja népképviseleti szerve. Az ülés napirendjére a korábban regnáló hatalommal elégedetlen közvélemény nyomására került fel az önfeloszlatás kérdése.

Ivan Baloga tanácselnöknek azonban sikerült meggyőznie a képviselők többségét arról, hogy a jelenlegi helyzetben nem lenne célszerű a testület feloszlatása, mert az káoszhoz vezetne, ugyanis megbénulna a megye létfontosságú intézményeinek működése – adta hírül a Zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál.

A jelentés szerint az ülésen megjelent tüntetők is egyetértettek azzal, hogy a jelenlegi feszült helyzetben tovább kell működnie a megyei önkormányzatnak. Azonban feltételül szabták, hogy a tanács beadványban szorgalmazza az ukrán parlamentnél és a megbízott elnöknél az előrehozott elnöki, parlamenti és helyhatósági választások kiírását. Megegyezés született arról, hogy a felterjesztés szövegét a képviselők és a tüntetők együtt készítik el.

Határozat született a megye egészségügyi, szociális és pénzügyi működését szabályozó állami hivatalok zavartalan működésének biztosításáról, különös tekintettel a zavartalan betegellátásra, a nyugdíjak és bérek idejében történő folyósítására.

A képviselő-testület a tüntetők javaslatára megszavazta néptanács létrehozását, amely a hatalmi szervek működését és döntéshozatalát lesz hivatott ellenőrizni.

A megyei tanács következő, előrehozott ülését a helyzetre való tekintettel már a jövő héten megtartják.

Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője még keddi sajtótájékoztatóján kijelentette: az Egyesült Államok úgy gondolja, az Európai Uniónak és Oroszországnak is az az érdeke, hogy Ukrajnában csillapodjon az erőszak, helyreálljon a stabilitás, megalapozzák az egységkormány létrehozását és előrehozott választást tartsanak. A szóvivő szerint lépéseket kell tenni „annak biztosítására, hogy a stabilitás gazdasági része is megvalósuljon”. Mint mondta, Washington szövetségeseivel együtt megvizsgálja, hogyan lehetne kiegészíteni a Nemzetközi Valutaalap ezzel kapcsolatos erőfeszítéseit. Oroszországgal kapcsolatban kijelentette: az Egyesült Államok az ukrán válságot nem tekinti kétpólusú ügynek. Carney szerint az ukránok az elmúlt hetekben-hónapokban világosan kifejezték, hogy nagyobb mértékű európai integrációt szeretnének – jelentette Pogár Demeter, az MTI washingtoni tudósítója.

Figyelik Janukovics számláit

Eközben az amerikai pénzügyminisztérium arra szólította fel az ország bankjait, hogy fokozott éberséggel figyeljenek arra, Viktor Janukovics elűzött ukrán elnök és kormányának tagjai nem próbálnak-e eltulajdonított állami vagyont elhelyezni számláikon.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szerdán kiadott közleményben arra szólította fel az EBESZ-t, hogy ítélje el az erősödő nyugat-ukrajnai nacionalizmust.

A Financial Times szerdán megjelent írásában Anders Aslund, az ukrán kormány egykori gazdasági tanácsadója azt írta: Ukrajna rendbe teheti a gazdaságát, de gyorsan kell cselekednie. A svéd közgazdász emlékeztetett rá, hogy azok a gazdasági problémák, amelyek – az azóta ukrán államfői tisztségéből leváltott – Viktor Janukovicsot Vlagyimir Putyin orosz elnök „karjaiba lökték”, továbbra is fennállnak.

A vezető orosz lapok szerdán az ukrajnai válsággal kapcsolatban arról írtak, hogy az ukrán vezetőknek fel kell nőniük a rájuk váró feladathoz. Állítólag senki sem akarja elfoglalni a kormányfői széket, miközben a miniszteri posztokon alkudoznak az ellenzéki politikusok Kijevben – ismerte el az ukrán Haza párt (Batkivscsina) egyik képviselője a Vedomoszti című orosz napilapnak. A hatalomhoz közeli Izvesztyijának Vitalij Klicsko, a Viktor Janukovics elnök hatalmának megdöntésében fontos szerepet játszó Ütés (Udar) párt vezetője kijelentette, nem tartja helyesnek, hogy az ukrán parlament eltörölte a kisebbségi nyelvek regionális státusát, s közölte, hogy a nyelvtörvényt felül kell vizsgálni. Az Izvesztyija arról is írt szerdán, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) átadta moszkvai társszerveinek azon orosz állampolgárok listáját, akik részt vettek a Janukovics-kormány bukásához vezető kijevi tüntetéseken – jelentette Kegyes Csilla, az MTI moszkvai tudósítója.