Orbánt a Kremllel milliók kötik össze
„Orbánnak támogatnia kellene Ukrajnát, de a Kremllel milliók kötik össze” – adta hírül a Gazeta Wyborcza című vezető lengyel napilap. Rafal Jas cikke általános lengyel véleményt tükröz a magyarok Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalásáról.
A magyar miniszterelnök sokáig várt az ukrajnai események kommentálásával, végre ezen a héten megtörte hallgatását, hogy annyit mondjon: „az orosz-ukrán konfliktus nem az ő problémája, mert a magyarokat nem érinti, s maguk a magyarok biztonságban érezhetik magukat. Ez minden” – írta Rafal Jas.
Igaz, ugyanezen a napon az orosz nagykövetet berendelték a magyar külügybe, ahol azt hallhatta, hogy a magyar kormány támogatja Ukrajna szuverenitását, de ez annyira elkésett kinyilatkoztatás volt, hogy bizonyosan nem volt nagy hatással Moszkvára.
Ezt a késlekedést és az ügyben való eltökéltség hiányát csak kis mértékben teszi jogossá a tény, hogy Magyarországon egy hónap múlva lesznek a parlamenti választások, s ez elvonja a politikusok figyelmét egyéb kérdésekről.
Morális és szimbolikus okok miatt a magyaroknak elkötelezetteknek kellene érezniük magukat Ukrajna védelmében való fellépés mellett. Éppen Budapesten írták alá 20 évvel ezelőtt azt a memorandumot, amelyben Ukrajna határainak és biztonságának garanciája fejében lemondott atomfegyvereiről. A nagyhatalmak képviselői – köztük Oroszország – kötelezték magukat, hogy Ukrajnával szemben nem alkalmaznak erőszakot, és nem használják a gazdasági nyomás eszközét sem.
Ráadásul az ukránok a magyarok közvetlen szomszédai is, Budapestről a Krímbe az út egyszerűbb, mint Varsóból, a magyar kisebbség pedig a Kárpátalján az utolsó összeírás szerint eléri a 150 ezer főt. A magyarok tehát – ugyanúgy mint a lengyelek – félhetnek, hogy a háborús konfliktus őket közvetlenül érinti. Magyarország számára egy Ukrajnából érkező milliós menekültáradat hatalmas megterhelés lenne.
De Orbán Viktor miniszterelnök már régóta a Kremllel való együttműködésre tette fel lapjait, ezzel Budapestet hosszú évekre elkötelezve. Oroszországtól több milliárdos kölcsönt kapott a paksi atomerőmű kibővítésére. A szerződéses munkára csak az oroszokat kérte fel, a megállapodás részleteit pedig a társadalom előtt eltitkolta, ami politikai botrányt okozott.
Orbán más diktatúrákkal is együttműködik – ellenfelei szemére vetik, hogy Kínában, Azerbajdzsánban, Iránban ugyanúgy érzi magát, mint otthon. Az ezt felvető ellenzéket Orbán ignorálja.
Az igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy amikor Oroszországra tett, még nem volt szó az orosz-ukrán konfliktusról. Amikor februárban azt javasolta a kínaiaknak, hogy fektessenek be a Budapest-Varsó gyorsvasút kiépítésébe, nem tudhatta még, hogy jobb lenne az ő imázsa egy Budapest-Kijev vonallal.
Az ukrajnai konfliktus Orbánnak nagyon nem jó időben történt. A felmérések nemrégiben csaknem teljes győzelmet jósolnak neki, most bármit tesz, ellene kihasználható – írja a szerző.
A csütörtöki brüsszeli csúcs előtt megjelent írás szerint Orbánnak át kell értékelnie Moszkvával szembeni álláspontját, s erre már csak egy esélye van: az EU-s vezetők mostani csúcstalálkozója.
