Orbánnak nincs problémája azzal, hogy Törökország csendben féldiktatúra lesz, mindenféleképpen szeretné, ha felvennék az EU-ba

Orbán Viktor pénteken Ankarában több miniszterével együtt részt vett a felső szintű stratégiai tanács ülésén, amely a gyakorlatban magyar-török kormányzati csúcstalálkozót jelent.

A kormányfő az ülést követő sajtótájékoztatón a török EU-csatlakozási tárgyalások ügyét firtató kérdésre válaszolva azt mondta: ha elkezdünk egy tárgyalást, azt tisztességesen végig kell vinni. Magyarország nem támogat semmilyen felfüggesztést, megszakítást, álláspontja szerint nagy történelmi megállapodást kell kötni Törökországgal - hangsúlyozta. Úgy vélte, ha kellő higgadtsággal vetünk egy pillantást a helyzetre, azt látni, hogy Törökország „pillanatok alatt” a legnagyobb erő lesz az európai térségben, „optimista, növekvő nemzet”, ezzel szemben Európa legtöbb országában csökken a népesség. Törökország célja, hogy 2023-ra a világ tíz legerősebb gazdasága közé kerüljön, és a világ egyik legerősebb hadereje is itt van

Orbán és Erdogan. Támogatás feltétel nélkül
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

Ami az EU-csatlakozáshoz szükséges minimális konszenzust illeti,

Orbánt deklaráltan nem érdekli, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök Törökországa kezd féldiktatúrává válni.

Ezt a magyar miniszterelnök hírhedt 2014-es tusnádfürdői beszéde óta tudjuk, amelyben Törökországot a „ma sztárjaként”, illiberális mintaországként méltatta, most pedig úgy nyilatkozott, üdvözli a közelmúltbeli török alkotmányos változásokat, mert bár ez török belügy, növelik az ország képességét, hogy meg tudja védeni Európát és segítségére legyen Magyarországnak is. Erdogan gyakorlatilag teljhatalmat kapott azon az áprilisi referendumon, amelyen 51,3 százalékkal szavazták meg az alkotmányos változásokat. A 18 pontból álló alkotmánymódosítás döntéseinek a nagy része csak a 2019. november 3-án tartandó elnökválasztás után lép hatályba, de az értelmében

• megszűnik a miniszterelnöki tisztség, minden kormányfői hatáskört Erdogan kap,


• tetszése szerint nevezhet ki vagy mozdíthat el minisztereket és bírókat,


• ha akarja, rendeletekkel kormányozza az országot,


• és rendkívüli állapotot is hirdethet ki.

A népszavazási győzelem Erdogannak 1,3 millió vokssal, a külföldön élő törökök szavazataival lett meg. A török nagyvárosok, Ankara, Isztambul és Izmir a teljhatalma ellen szavazott. Orbán az EU vezető politikusai közül egyedüliként gratulált az elnöknek, aki a referendum utáni sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy megpróbálja visszaállítani a halálbüntetést. Ez az amúgy is halódó EU-csatlakozási tárgyalások azonnali felfüggesztéséhez vezetne.

Orbán most az MTI szerint kifejtette, hogy Magyarország Törökországot a NATO megbecsült tagjának látja, meghatározó tényezőnek, amely kulcsfontosságú szövetségese Európának, és amely nélkül a modern kor két nagy bajával  - a terrorizmussal és a nemzetközi migrációval - szembeni fellépésben nem arathat sikert. A miniszterelnök megköszönte Törökország erőfeszítéseit e két ügyben, és azt mondta, Törökországnak tisztelet jár, mert megvédte Magyarországot és védi egész Európa jövőjét.

Jó lenne, ha ezzel mindenki tisztában lenne Európában

– jegyezte meg.

Beszélt arról is, hogy amikor Erdogan még miniszterelnökként 2013-ban Budapesten járt, megállapodtak, hogy ötmilliárd dollárra kell növelni a magyar-török gazdasági kapcsolatok volumenét. Még nem értük el ezt a célt, de 17 százalékkal nőtt a kétoldalú kereskedelem az év első négy hónapjában, így az idén átlépheti a hárommilliárdos határt, de még sok a tennivaló - magyarázta. Ezért is ment nagy üzleti küldöttség Ankarába.

Ezt visszhangozta Binali Yildirim török miniszterelnök is, hangsúlyozva, hogy a magyar és a török népet régi kapcsolat köti össze, és bár a politikai kapcsolatok jók, a kereskedelmi együttműködést még fejleszteni kellene. Emlékeztetett: a magyar kormány határozottan kiállt Törökország mellett a hadsereg vérbe fojtott, tavaly nyári puccskísérlete után, és ezért a „szolidaritásért"”köszönetet mondott Orbánnak. (A puccskísérletet Erdogan arra használta fel, hogy az oktatástól az igazságszolgáltatáson át a kultúráig a közélet minden szegletében üldözze az ellenzéket.) Bejelentése szerint a török elnök hivatalos látogatást tervez Magyarországra, erre ősszel kerülhet sor. Bár

Magyarországnak és Törökországnak nincs közös határa, szomszédként tekintenek Magyarországra,

ugyanis Isztambulból Budapest másfél óra alatt elérhető, ami olyan előny, amelyet érdemes kihasználni. Európa szívéhez Magyarországon keresztül vezet út, Törökország pedig Európa és Ázsia határán fekszik – tette hozzá. A török EU-csatlakozásról úgy nyilatkozott, évtizedek óta zajlanak az egyeztetések országa és az EU között, de Ankarának világos az álláspontja: az EU-nak - különösen a Brexit fényében - át kell gondolnia, hogyan tovább, a „zavaros hozzáállással” szakítani kell. Ha viszont Európa sokáig kéreti magát, Törökországnak elege lesz.

A sajtótájékoztató előtt szándéknyilatkozatot írtak alá az Országos Széchenyi Könyvtár és a Török Nemzeti Könyvtár együttműködéséről, együttműködési programot a Magyar Nemzeti Levéltár és a Török Levéltári Főigazgatóság között, egyetértési szándéknyilatkozatot az együttműködésről a természetvédelemmel és a nemzeti parkokkal kapcsolatban, szándéknyilatkozatot az együttműködésről a sport és az ifjúság területén, valamint nemzetpolitikai együttműködési nyilatkozatot a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a török miniszterelnökség külföldi törökökkel és rokonnépekkel foglalkozó főigazgatósága között.

A sajtótájékoztatót követően Orbán megkoszorúzta az Atatürk-síremléket. Délután Erdogannal is találkozott,, aki láthatóan annyira megszerette, hogy el sem akarta engedni.