Orbánék rendelték a német szakvéleményt az alkotmányról
Kétes hírű német jogász minősítette kifogástalannak a legutóbbi magyar alkotmánymódosítást – mégpedig a berlini magyar nagykövet megbízásából. Rupert Scholzról, a CDU hajdani védelmi miniszteréről van szó, aki éppen Baden-Württemberg legnagyobb közpénz-botrányában blamálta magát: jogászként kifogástalannak minősítette azt a botrányos államosítási ügyletet, amelyet utóbb az Állami Számvevőszék, majd a bíróság jogsértőnek ítélt. A müncheni magyar főkonzul tagadta, hogy Scholz szakvéleményét megrendelték volna, ám a Stuttgarter Zeitung betekinthetett a bizalmasan kezelt tanulmányba, amelynek elején az olvasható: „A szakvélemény a magyar állam megbízásából készült, amelyet a magyar nagykövet képviselt.
Amint korábban jelentettük, a héten a Magyarországgal különösen szoros kapcsolatokat ápoló, tízmilliós Baden-Württemberg tartományának parlamentje tartotta fontosnak, hogy – tekintettel többek között a legutóbbi budapesti alkotmány-módosításokra – külön vitában foglalkozzék a magyarországi helyzettel. A vitában a hagyományosan konzervatív tartományban 2011 óta szűk többséggel kormányzó Zöldek és a szociáldemokraták határozottan és konkrétan bírálták a demokrácia és az Uniós normák ismételt, súlyos magyarországi megsértését. A most ellenzékben lévő CDU szónoka sem kelt éppen lelkesen Magyarország védelmére. Hangoztatta, hogy pártja is támogatja a szövetségi kormánynak, benne Guido Westerwelle külügyminiszternek a magyar kérdésben folytatott politikáját, ám tárgyilagos eljárást kérnek: az európai értékközösséget, az alapjogokat meg kell védeni, ám ne döntsenek a vitatott kérdésekben addig, amíg a vizsgálódó európai intézmények nem alakították ki végleges álláspontjukat. A képviselő egyébként Rupert Scholz alkotmányjogászt, a Kohl-kormány egykori (csak egy évig volt) védelmi miniszterét idézte, aki szerint nincs semmi gond a magyar alkotmánymódosításokkal. Ezt a véleményét Scholz az M1-ben is kifejtette. A nyugdíjas jogászprofesszor egyébként már ismételten szerepelt a magyar kormány által szervezett szakmai tanácskozásokon, ahol példaértékűnek minősítette a Fidesz-kidolgozta alkotmányt.
Nevének említésére a stuttgarti parlamentben bekiabálva emlékeztettek, kiről is van szó. Rupert Scholz neve ugyanis (miniszter csak rövid ideig volt) elsősorban a tartomány korábbi kereszténydemokrata miniszterelnöke, Stefan Mappus máig gyűrűző botrányához kapcsolódik. Mappus 2010 végén, mintegy titokban, közel 5 milliárd euróért megvásárolta a tartomány részére francia-német tulajdonban lévő EnBW, Németország harmadik legnagyobb energia-szolgáltatója francia tulajdonrészét. Arra hivatkozott, hogy szükségintézkedésről van szó, mert a franciák akarják átvenni a teljes vállalatot. Mappus ezzel az indokolással egyedül döntött, felrúgva a törvényes szabályozást, amely szerint a tartományi parlament hozzájárulására lett volna szükség. Azok között, akik jogilag alátámasztották a többszörösen jogsértő lépést, ott volt – a megbízott ügyvédi iroda képviseletében – Rupert Scholz. Azt írta szakvéleményében, hogy Mappus intézkedése „fontos államérdeken alapult és teljességgel jogos volt.” Mind az Állami Számvevőszék, mind a bíróság utóbb alkotmány- és törvénysértőnek minősítette Mappus döntését. Máig folyik az ügyben a parlamenti vizsgálat, többek között a franciáknak kifizetett ár eltúlzottnak látszó mértékéről.
A Stuttgarter Zeitung pénteki beszámolója szerint Mydló Tamás müncheni magyar főkonzult, aki megfigyelőként jelen volt a parlamenti vitán, megkérdezték, hogy Scholz szakvéleménye magyar megbízásból készült-e. Mydló szerint nem erről volt szó, a német jogász azt saját kezdeményezéséből írta, mert vonzotta egy új alkotmány témája – egyébként pedig keresztgyermeke révén személyes kapcsolata is van Magyarországgal. A lap ezután hozzáteszi: a 28 oldalas dolgozattal „a megbízók nagymértékben elégedettek lehettek. Scholz azt írta, hogy Orbán nem érdemli meg a bírálatot és a bizalmatlanságot, világos, hogy Magyarországon minden tekintetben példás a demokrácia és a jogállami rend”. Egyébként a nyilvánosságra nem hozott dolgozat 3. oldalán olvasható, hogy az a magyar államnak – nagykövete által közvetített – megbízása alapján készült
