Orbán Viktor: ahogy neki tetszik

Ha most ismét választás lenne Magyarországon, akkor a közvélemény-kutatási adatok szerint Orbán biztosan nem ünnepelhetne olyan átütő választási győzelmet, mint egy évvel ezelőtt. Azonban még mindig kiadós többsége lenne a miniszterelnöknek, és továbbra is azt tehetne, amit csak akar: 2010 áprilisában a magyarok olyan nagy többséggel választották meg az általa vezetett nemzeti-konzervatív Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz), hogy a párt kétharmados többséggel hozzáfoghatott a társadalom átalakításához.

A korábban liberális és a mai keményvonalas politikusnak a bírálói leginkább a liberális értelmiségiek között, illetve a nyugati országokban találhatók meg. A fontos hivatalok, intézmények és tudományos posztok Orbán ízlésének megfelelő emberekkel való feltöltése gyorsan, a tömegek lázadása nélkül ment végbe.

Ennek az az oka, hogy „a legtöbb magyar túlságosan el van foglalva azzal, hogy hogyan tartsa a felszínen magát” – mondta a Kurier-nak egy korábbi állami hivatalnok. 600 eurós átlagjövedelemnél és olyan árak mellett, amelyeket az osztrák árakhoz lehet hasonlítani, sokaknak nem marad már ereje ahhoz, hogy a szabadságon és a demokrácián törje a fejét.

Isten és család

A nemzetközileg bírált médiatörvény, amely Magyarországon korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát, alig kapott figyelmet belföldön. Az Istenre, a családra és a Szent Koronára való hivatkozással sokak nemzeti érzelmeit megérinti az új alaptörvény, amelyet húsvétkor írt alá Schmitt Pál államelnök, Orbán egyik bizalmasa.

A továbbra is feszült gazdasági helyzet egyik lényeges oka annak, hogy jelentős különbség van aközött, ahogyan Orbán Viktort és intézkedéseit külföldön megítélik, illetve, ahogyan a lakosság jelentős része a Fideszt látja. Míg egyesek a hagyományos értékekhez fordulásban a Fidesz hatalmának kormányzati periódusokon átnyúló megszilárdítását sejtik, addig mások ettől több biztonságot és nagyobb stabilitást remélnének. Csak kevesek látnak alternatívát az egymással veszekedő szocialistákban. A szélsőjobboldali parlamenti párt, a Jobbik és a „Zöldek” főképpen a fiatal választókat szólítják meg.

Orbán hívei elsősorban a keményen dolgozó, felső középrétegből kerülnek ki, s ők a gazdasági válság kirobbanása óta különösen féltik a jólétüket. Részükre adókönnyítések voltak. Náluk most a családnak és a vallásnak van fő szezonja, amely fogalmak a saját nemzetre való hivatkozásban kapnak értelmet.

Forradalmi vesztesek

Aki mégis csalódott a Fideszben, az elfordul a politikától. A nyugdíjasok és a rosszul fizetett munkások azt látják, hogy rajtuk takarékoskodnak. Nekik jóformán semmi hasznuk sem származik abból, hogy a nagyvállalatokat is a pénztárhoz szólítottá egy időben korlátozott adó befizetésére.

Felháborodást csak az a döntés váltott ki, hogy a munkanélküliek ezután már nem kilenc hónapig, hanem csak 90 napig részesülnek valamiféle támogatásban. A közel 11%-os munkanélküliség mellett meglehetősen nehezen valósítható meg az az elképzelés, hogy az érintettek majd gyorsan munkát találnak maguknak.

További cikkeket olvashat Ausztriáról a