Orbán „neofasiszta diktátor” – a külügy magyarázatot kér
Az egész lengyel sajtó azonnal beszámolt az amerikai republikánus McCain szenátor véleményéről, amelyben Orbán Viktort „neofasiszta diktátornak” nevezte, s amely miatt a magyar külügy azonnal bekérette az amerikai ügyvivőt a minisztériumba, hogy magyarázatot kérjen. Ennek kapcsán a lengyel média ismét hosszabban irt az egyre jobban romló amerikai-magyar kapcsolatok okairól.
A Gazeta Wyborcza cikke szerint a befolyásos amerikai republikánus úgy véli, hogy az újonnan Budapestre kinevezett amerikai nagykövet, Colleen Bell nem elég kompetens erre a tisztségre, s a lap megjegyzi, hogy 2013 júliusa óta az USA nem töltötte be ezt a funkciót.
„Nem vagyok ellene a politikai kinevezéseknek, tudom, hogyan játsszák ezt a játékot, de itt egy olyan nemzetről van szó, amely a határán van annak, hogy lemondjon a függetlenségéről egy neofasiszta diktátor javára, aki lefekszik Vlagyimir Putyinnal, mi pedig nagykövetnek a Gazdagok és szépek producerét küldjük oda” – idézik a szenátor mondatait.
McCain a nemzetközi közvélemény egy részének azokat a vádjait hozta fel Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellen, amelyek szerint az központosította a hatalmat, alárendelve annak az igazságszolgáltatást, és támadja a külföldi pénzekkel támogatott civil szervezeteket.
Az onet.pl és a TVN24 is beszámolt arról, hogy a magyar külügyminisztérium visszautasította az amerikai szenátor vádjait, azzal, hogy ezek alaptalanok, és McCain mondatait elfogadhatatlannak minősítette. Szíjjártó Péter, a magyar diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy a magyar választók az idén háromszor is megmutatták, „hogyan képzelik el országuk jövőjét” – mind a három választáson a Fidesz győzött.
A lengyel beszámolók emlékeztetnek arra, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok az elmúlt hónapokban megromlottak. Az amerikai diplomácia fájlalja a Magyarországon végbement „negatív változásokat”. Washington hat magyar kormánytisztviselőnek megtiltotta az Államokba való beutazást, korrupcióval vádolva őket, ezek egyike a NAV elnök asszonya.
A Rzeczpospolita cimű napilapban Jaroslaw Gizinski terjedelmes cikket irt Magyar-amerikai viszály címen, amelyben kiemelte, hogy az már olyan mértéket öltött, ami kezd kellemetlenné válni a kormányzó Fidesz számára.
Úgy tűnt – írja a szerző –, hogy Colleen Bell budapesti nagykövetnek történt keddi szenátusi megszavazásával véget ért a több mint egy éve tartó diplomáciai konfliktus a magyarok és Washington között, mert az USA szándékosan tartotta vissza a kinevezést az Obama adminisztráció hűvös viszonyának szándékos jeleként a magyar kormány felé.
A szenátusi meghallgatás vitája során azonban kiderült, hogy Budapestnek továbbra sincs oka az elégedettségre, mert az egyik legfontosabb szövetségesével való kapcsolatok gyors javulására nincs esély. Bell kinevezését a szenátorok egy része élesen kritizálta, a hölgyet nem diplomáciai tapasztalatai miatt jelölték ugyanis a posztra, hanem mert Obama kampányára jelentős összegeket adott és gyűjtött. Különösen élesen fogalmazott John McCain, aki szerint egy felkészületlen és diplomáciai tapasztalatokkal nem rendelkező személy küldése egy „olyan problémás országba”, mint amilyennek a szenátor Magyarországot tartja, hiba lenne.
McCain fenntartásai ellenére a szenátus ugyan megszavazta a producernő jelöltségét, de ebből az alkalomból a republikánus politikus egy olyan beszédet tartott, amelyben Magyarországot és Orbán Viktort támadta. A magyar miniszterelnök szemére vetette a diktatórikus törekvéseket, a demokrácia szabályainak felrúgását és az állampolgárok jogainak korlátozását.
„Ha figyelembe vesszük, hogy McCain jelenleg a szenátus külügyi bizottságának vezetője, és azokat a republikánusokat képviseli, akik a legutóbbi pótválasztáson a többséget nyerték el, ez nem jósol Budapest és Washington közötti jó viszonyt” – írta Gizinski.
A jelenlegi magyar kormány és az USA kapcsolatai a 2010-es választások óta nem a legjobbak. Ezek megromlásának szimbóluma lett, hogy a budapesti Roosevelt teret 2011-ben átnevezték Széchenyi térre.
– A kisebb diplomáciai viták az amerikaiakkal már az előző, baloldali kormánnyal megkezdődtek, de a probléma igazán komollyá a Fidesz hatalomátvétele után vált – elemezte Lakatos Júlia, a Méltányosság szakértője a Rzeczpospolitának. – Bizonyos mértékben ez abból fakadt, hogy a jobboldali kormány számos érdeket sértett, de emellett a Fidesznek nem sikerül kijönnie a válsághelyzetből és tanulnia a hibáiból.
Az amerikaiaknak különösen nem tetszik Orbán oroszbarát politikája – mint ezt McCain is kifejtette –, de nem tetszik a civil szervezetek tevékenységének korlátozása, a Fidesz által korábban bevezetett reformok sem, beleértve a médiát érintő törvényt, és a bírói szervezetek függetlenségébe való beavatkozást.
Az ellentétek októberben csúcsosodtak ki, amikor az amerikai külügy hat magas rangú kormánytisztviselő beutazását tiltotta meg az Egyesült Államokba. Ez az USA politikája elleni médiatámadások okává vált, az amerikai ügyvivő csaknem közellenséggé vált a magyar média egy részében.
Az elmúlt napokban a magyar politikusok enyhébb hangot ütöttek meg, maga a miniszterelnök Litvániában a nyugati szövetség nagy jelentőségéről beszélt. – Orbánt hangnemének visszafogására az utóbbi idők utcai tüntetéseinek hulláma kényszerítette ki – véli Lakatos Júlia. – Ezen kívül a Fidesznek figyelembe kellett vennie a külpolitika realitásait is.
