„Orbán megbotlott a frankban”
A lengyel sajtó terjedelmes elemzéseket közölt a magyar Kúria devizahitelekkel kapcsolatos döntéséről. A Rzeczpospolita című lap kiemelte, hogy a határozat értelmében a bankok által nyújtott hitelek legálisak és nem sértik az erkölcsi normákat se, a valuta árfolyamváltozásának kockázatát pedig a hitelt felvevőknek kell viselniük. A Gazeta Wyborcza cikkének címe szerint Orbán megbotlott a frankban, a hitelek törvényesek.
A jobboldali Rzeczpospolitában Jarosław Giziński tudósításában elismeri, hogy a Fidesz látszólag vereséget szenvedett, mert a kormánypárt véleménye – amely a devizaadósok álláspontjához közelít – szerint az ilyen hitelek többsége a bankok részéről rosszhiszemű volt, és az ügyfelek érdekeit sértette.
A legfelsőbb bírói testület döntését nagy várakozás előzte meg, mert annak nem csupán politikai, de jogi dimenziói is vannak. Az utóbbi időben Magyarországon többször is előfordult, hogy az alsóbb szintű bíróságok ugyanazon jogszabályok alapján teljesen eltérő ítéleteket hoztak. Legalább négy esetben elismerték, hogy a devizahitelek „hibás termékek”.
A Fidesz kormány a devizahitelesek sorsának enyhítését olyan prioritásnak tekinti, amely a rezsicsökkentéssel egyenrangú, korábban a bankok tiltakozása ellenére befagyasztotta a svájci frank árfolyamát és bevezette a hitelek egy részének „forintosítását” – írja a szerző.
A jobboldali lap szerint az elmúlt két év során a legkülönbözőbb formában segítettek az adósoknak, akik közül mintegy 170 ezren éltek a terápiás lehetőségekkel, ez azonban sok közgazdász és ellenzéki politikus kritikáját váltotta ki, akik szerint nehéz megindokolni a költségvetés (azaz az összes adózó) segítségét egy kiválasztott csoportnak. Ugyanakkor a kormány véleménye az, hogy sok ilyen hitel van – a csúcsidőszakban 600 ezer személy vett fel devizában kölcsönt – és a szigorú szabályok betartatása ezekkel szemben az érintetteket olyan adósságspirálba taszítaná, amelyből nincs kiút.
A Gazeta Wyborcza című liberális lapban Mariusz Piotrowski számolt be a kúria döntéséről, amelyre rendkívül feszülten vártak a bankok, az adósok és maga Orbán Viktor miniszterelnök is, aki néhány nappal előbb arra hívta fel a bírákat, hogy álljanak „az emberek oldalára”.
A legfelsőbb bírói szervezet a kormány beadványára vizsgálta meg a devizában megkötött szerződéseket a moralitás szempontjából is, és kijelentette, hogy a kliensek a hitel felvételekor sokkal kedvezőbb helyzetben voltak adóstársaiknál, akik forintban vették fel a kölcsönt, és nem svájci frankban. Ezek után pedig számítani kellett volna a svájci valuta árfolyamának rizikójára. Azzal, hogy a Kúria elismerte ezeknek a szerződéseknek a legális voltát, egyértelmű, hogy az Orbán-kormánynak 2011-ben nem volt joga megterhelni a bankokat a devizahitelesek megmentésének költségeivel.
2011-ben ugyanis törvényt hoztak arról, hogy minden magyarnak, aki devizában adósodott el, joga van egyszerre visszafizetni kölcsönét a piaci árfolyam egyharmadáért. A bankoknak magukra kellett vállalniuk az árfolyam különbözetből adódó költségeket, ráadásul az ezt kérő klienseknek olcsó, az állam által garantált forint hiteleket kellett nyújtaniuk. Ezen a bankok saját becslésük szerint több mint egy milliárd eurót vesztettek – írja a Gazeta.
A frankhitelek komoly társadalmi problémát jelentenek Magyarországon, 2000-től a magyarok kezdtek eladósodni euróban, frankban és jenben is, hiszen több mint 600 ezer család használta ki az alacsony valuta árfolyamot és a kedvező kamatokat, különösen a svájci frankhitelek lettek népszerűek.
A problémák 2009-ben kezdődtek, amikor egy frank ára hirtelen 150-ről 220 Ft-ra emelkedett, aztán még rosszabb lett a helyzet, 2011-ben elérte a 270 forintot az árfolyam. A központi bank szerint több mint 48 milliárd zlotyt érő devizahitel van fél milliónál több magyarnál. Ennek 20 százaléka olyan, amelynek tulajdonosa legalább 90 napja nem fizetett.
Orbán szerint az embereket a bankok becsapták – ezt mondta idén júliusban, amikor bejelentette, hogy rövidesen bevezetik a devizahitel tilalmát.
Szakemberek szerint a magyaroknak maradt még egy reményük: néhány héten belül a Kúria kiadja a döntés indoklását, amelyben meg fogja állapítani, milyen módon kell a bankoknak részt venniük klienseik árfolyam-kockázatában.
A fasizálódó Jobbik magyar parlamenti párt a bíróság döntésére hatást akar gyakorolni azzal, hogy a devizahitelesek védelmében nagygyűléseket szervez, ha a kormány nem segít. Az európai legfelsőbb bírói szervek döntése februárra várható a kérdésben, hogy vajon a bankok egyértelműen informálták-e klienseiket a devizában való eladósodás kockázatáról.
