Orbán diktálja az alkotmányt
A mértékadó lengyel lapok és hírportálok mindegyike terjedelmes anyagokban foglalkozott a magyar alaptörvény módosításának megszavazásával és az alkotmánymódosítás kiváltotta tüntetésekkel. Ugyanezek a médiák még nem adtak hírt arról, hogy a radikális ellenzéki párt, a Kaczynski vezette Jog és Igazságosság hívei ismét Magyarországra készülnek a héten a Békemenet támogatására.
A különböző hírügynökségek beszámolóira hivatkozva az onet.pl azt írta, hogy a magyar parlament törvénybe iktatta az ellentmondásos alkotmánymódosításokat, s ez – kritikusai szerint – veszélyt jelent a demokráciára. A változtatások ellen nem csak az Alkotmánybíróság emelte fel szavát, de az EU és az USA is, és tiltakoztak a magyar ellenzéki pártok és a civil szervezetek.
A parlamenti ülés viharos hangulatban zajlott, a módosítás mellett 265 kormánypárti képviselő szavazott, ellene 11, a szélsőséges Jobbik tartózkodott. Az MSZP bojkottálta a szavazást, mert nem akart „részt venni a színjátékban”. A parlament ülése alatt az országház épülete előtt tüntettek társadalmi szervezetek képviselői, „Orbán diktátor” és az „Alkotmány nem játék!” transzparensekkel.
A cikk részletesen leírja, milyen lényegi változtatásokat vezetett be az elfogadott új törvény. Ezek értelmében a családot csak két különnemű fél házassága jelenti, és a parlament dönthet arról, mely vallási szervezetek kaphatják meg az egyházi rangot és melyek nem. A módosítások szerint a választások előtt kampányt nem lehet folytatni a kereskedelmi médiában, és most alaptörvénybe foglalták a diákok röghöz kötését is, valamint a hajléktalanokra vonatkozó szankciókat.
Csaknem minden most elfogadott változtatást megkérdőjelezett már korábban az Alkotmánybíróság, de a kormányzó Fidesz a 2012. január 1. előtt kiadott döntéseit hatályon kívül helyezte, és bevezette azt a szabályt, hogy ezekre a 22 év alatt meghozott döntésekre a továbbiakban nem is lehet hivatkozni az eljárásokban. Az ellenzék szerint ez komolyan meggyengíti az Alkotmánybíróság ellenőrző funkcióját.
Az írás ezután részletesen beszámolt a parlament döntése következtében kialakult tüntetési hullámról. Mint írja, a döntés most Áder János köztársasági elnök kezében van, akinek egyik neves alkotmányjogász elődje, Sólyom László szavait idézik: „Itt nem módosításról van szó, hanem új alkotmányról”.
Az anyag ismételten idézi, hogy mekkora külföldi tiltakozást váltott ki Európában és még az Egyesült Államokban is már az alkotmány módosításának szándéka is.
A Rzeczpospolita című konzervatív napilap az alkotmánymódosításról beszámoló jelentését a kormányellenes tüntetések bemutatásával kezdi, kiemelve, hogy a késő éjszakáig is tartott a többezres tömeget megmozgató, állampolgári szervezetek tagjaiból álló demonstráció, amelynek üzenete a köztársasági elnökhöz:”János, ne írd alá a módosítást!” volt.
„El a kezekkel a jogainktól! Nem hagyjuk, hogy elvegyék az egyetemek autonómiáját! Tisztességes és szabad választásokat követelünk! Független bíróságokat, az egyházak és vallások szuverenitását akarjuk!” – idézi a jobboldali lap a tüntetők jelszavait.
A Gazeta Wyborcza című vezető napilapban Michal Kokot számol be a magyar fejleményekről. Írása szerint az Európai Unió aggodalmai és fenntartásai ellenére a magyar parlament a Fidesz képviselőinek többsége miatt megszavazta az alaptörvény módosításait, amelyek közül nem egy Brüsszel véleménye szerint ellentétes az uniós joggal.
– Nem engedjük meg, hogy bármilyen nemzetközi pénzügyi vagy politikai erő befolyásolja a magyar parlament döntését – idézi a cikk Rogán Antal szavait. Az un. negyedik alkotmánymódosítás ellen szólalt meg Barroso, az EB elnöke, aki személyesen Orbán miniszterelnökhöz fordult ez ügyben, és Martin Schultz, az EP vezetője is. Kifejezte kétségeit az USA külügyminisztériuma is.
Magyarországon a Fidesz diktálja az alkotmányt, a párt képviselői azonban úgy gondolják, hogy a nemzetközi kritika válasz arra a lépésre, amelyet a francia és a német cégek kárára is bevezetett a magyar kormány – a 10 százalékos gáz és áramár csökkentésre. Ezek ellen a cégek a bírósághoz fordultak jogorvoslatért, amely igazat adott nekik. Erről azt mondta a magyar kormányfő, hogy „botrányos döntés”, és bejelentette, hogy a kormány egy lépést sem hátrál, sőt további árcsökkentéseket fognak javasolni.
A lap cikke szerint a miniszterelnök és a Fidesz bármilyen törvényt hozhat Magyarországon, mert a parlamentben alkotmányos többséggel rendelkezik. Ezután részletesen bemutatja azokat a változtatásokat, amelyeket most a magyar parlament megszavazott, s amelyek többségét már az Alkotmánybíróság jogellenesnek ítélt.
A Gazeta Wyborczának Kiss Csaba kultúrtörténész, az MDF egykori alapító tagja kommentált, aki szerint a magyarok többsége inkább támogatja Orbán politikáját, semmint alávesse magát a Nyugat nyomásának. Véleménye szerint a „Fidesz népszerűsége fokozódik, ha azt mondja, hogy nincs szándékában engedni a Brüsszel által diktáltaknak”. Ez az EU-ból való kiábrándultságból is fakad. Az emberek azt hitték, hogy az unióba való belépéssel napról napra jobb lesz a soruk, ugyanakkor látják a szomszédos Ausztriát, és folyamatosan látják a két ország közötti gazdasági különbségeket is.
Kiss Csaba szerint a Fidesz változatlanul a legnépszerűbb párt és ez a jövő évi választásokig valószínűleg nem is fog változni. Ez ugyan az ellenzék gyengeségéből is fakad, de az emberek arra is emlékeznek, mennyire kompromittálták magukat a szocialisták, akik a Fidesz előtt 8 évig vezették az országot, és 2002-2010-ben hatalmas gazdasági romlásba vitték. A Fidesz politikája ugyan a magyarok egy részének ellenszenvével találkozik, de a többség tudatában van annak, hogy ennek a pártnak nincs alternatívája – nyilatkozta Kiss Csaba.
