Öngól a magyar devizahitelezés

Ewald Nowotny, a Nemzeti Bank kormányzója szerint az Európai Központi Bank (EKB) is foglalkozott a devizahitelek végtörlesztéséről szóló magyar törvénnyel. Washingtonban pénteken Nowotny azt nyilatkozta újságíróknak, hogy a Frankfurtban megtartott keddi ülésen „teljesen negatívnak” ítélték a budapesti kormány eljárását. Elhatározták, hogy felállítanak egy munkacsoportot, amely jelentést készít majd, amelyben egyértelművé teszik, hogy „Európában semmiféleképen sem fogadhatók el” a magyar elképzelések.

Nowotny álláspontja szerint a tervezett szabályozással, amelyet időközben a parlament már egy finomítottabb formában fogadott el, közép- és hosszú távon mindenekelőtt önmagának árt Magyarország. „Rengeteget veszít szavahihetőségéből az az ország, amely beavatkozik a magán személyek szerződéseibe”.

Magyarország a polgárai számára lehetővé akarja tenni, hogy a külföldi valutában – pl. svájci frankban - meglevő hiteleiket a piaci ajánlatoknál jelentősen kedvezőbb árfolyamon fizessék vissza. A piaci ár közti különbözetet a bankoknak kell megfizetniük. Ez főképpen az osztrák bankokat sújtaná, amelyek gyakran kínáltak hiteleket külföldi valutában.

Ausztriának meg kell akadályoznia, hogy az osztrák bankok kárára más európai országok ugyan úgy cselekedjenek, mint Magyarország – mondta Nowotny a Valutalap (IWF) és a Világbank éves közgyűlése alkalmából. „Rendszer hibáról” van szó, amellyel az Európai Központi Banknak is foglalkoznia kell. Ausztriában a bankok és a pénzügyminisztérium szakértői vizsgálják, hogy milyen jogi lépésekre van lehetőség a magyarországi devizahitelek végtörlesztésével szemben, s panasz esetén milyen esélye lenne a sikernek. A Magyar Bankszövetség azzal fenyegetőzött, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul.

Washingtonban a pénzügyminisztériumi államtitkár, Andreas Schieder (SPÖ), újságírókkal folyatatott beszélgetés keretében bírálta a magyar kormányt, amelynek eljárása „sérti az európai szokásokat, és semmiféleképpen sincs összhangban az európai jogi keretekkel”. Schieder azonban nem látja veszélyben az osztrák bankokat, még akkor sem, ha a tervezett intézkedések „gazdaságilag kellemetlenek” és „indokolatlan veszteségeket” okoznak majd nekik.

Schieder kormányzati szervek bevonásával akar erről a témáról tárgyalni annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy más országok – pl. a még nem EU-tag Horvátország – is Magyarországhoz hasonló módon cselekedjenek. (APA)

Wiener Z: A Raiffeisen eltökélten ragaszkodik az állami tőkéhez

„Nem a tőzsdéért dolgozunk, hanem az ügyfelekkel és munkatársakkal rendelkező vállalatért” - száll szembe Herbert Stepic, a Raiffeisen Bank International elnöke a tőzsdei értékeléssel. 19 eurót ér egy részvény, ami február óta 60 százalékos értékvesztés. Annak ellenére, hogy Kelet-Európa erősnek bizonyul és – szavai szerint – Ausztria „szuper ország”, amelynek kiváló üzleti lehetőségei vannak.

Az első félévben a bank 615 milliót termelt, és a tőkehányad eléri a 8,5%-ot. „Mi egy viszonylag unalmas üzleti modellt követünk, és nagyrészt befejeztük a saját kereskedelmi tevékenységet”. De manapság a bankoknak nincs valami nagy tekintélyük. Ezért az Erste Bankkal ellentétben a Raiffeisen semmiféle kísérletet sem tesz arra, hogy idő előtt visszafizesse az államtól kapott tőketámogatást.

Stepic: „Ha a banknak kigazdálkodok 13% hozamot, és a tőkére kifizetek 8% kamatot, akkor miért is kellene azt visszafizetnem?” Előfordulhat, hogy a Raiffeisen - amint arról már tudósítottunk - az államtól kapott tőketámogatást a következő évre is meghosszabbítja. A banknak arra már bizonyára 9,3% kamatot kell fizetnie, de ez még mindig a kigazdálkodott nyereség szint alatt marad. Arra az esetre készülve, hogy ha a megcélzott tőkeemelés a piaci turbulenciák miatt nem lehetne megvalósítható.

A Raiffeisen International Banknak 120 millió eurójába is kerülhet majd az a magyarországi terv, amely előírja a svájcifrank-hitelek kényszerátváltását törvényben rögzített, méghozzá a valós piaci árfolyamtól lényegesen eltérő árfolyamon. Stepic – attól függően, hogy mennyi magyar fogadja el majd a csereajánlatot – az egész pénzügyi ágazat vonatkozásában 500 millió eurótól egymilliárd euróig terjedő költséggel számol. A Nemzeti Bank kormányzója, Ewald Nowotny máris bejelentette, hogy a magyar törvényt, amelyet a magán szerződésekbe történő erkölcstelen beavatkozásnak minősítenek, az „Európai Rendszerkockázati Testület (European Systemic Risk Board)” is megtárgyalja majd. A testületben nem okozott örömöt Magyarország eljárása, és ezért vizsgálatnak veti majd alá. „Ez bizonyára hasznos, és már is megakadályozta, hogy tűzvész alakuljon ki” – mondta Stepic.

Már azért is, mert Horvátország is mérlegelte egy hasonló törvény elfogadásának lehetőségét. Az ország EU-s törekvéseire figyelemmel, és Ausztria heves tiltakozása miatt ez már lekerült a napirendről. „Ez az ügy gyorsan feneketlen hordóvá válhatott volna” – mondta láthatóan megkönnyebbülten Stepic.