Öncenzúrát ajánl a francia médiahatóság
Meglepő ajánlást tett közzé a francia médiahatóság a párizsi terrortámadások nyomán. Miközben az újságírók kivégzését követően Franciaország egységesen kiállt a szólásszabadság mellett, a szabályozó hatóság a jövőben önkorlátozásra kötelezné az élőben tájékoztató hírcsatornákat. Az érintett tévék és rádiók közösen tiltakoznak a „cenzúra veszélyét” magában hordozó éles bírálat ellen.
A Charie Hebdo szerkesztősége elleni merénylet után három napon át gyakorlatilag a teljes francia média 24 órában követte az eseményeket a terroristák üldözésétől a kóser élelmiszerboltban két nappal később történt túszejtésen át a rendőrök és a merénylők közti tűzpárbajig. A franciák mellett az egész világ percről percre értesült a fejleményekről, a hírportálok és -csatornák látogatottsági rekordokat döntöttek.
A médiatanács viszont úgy látja, hogy 36 francia rádió és televízió „súlyos hibákat” követett el ezekben a napokban. A hatóság mindenekelőtt azt kifogásolja, hogy a média élőben számolt be a kommandósok és a szatirikus hetilap 12 munkatársát kivégző testvérpár közötti tűzharcról.
A Kouachi fivérek a rendőrökre támadva kitörtek abból a nyomdaüzemből, ahova néhány órával korábban menekültek be egy északi kisvárosban, Dammartin-en-Goële-ben. A kommandósok azonnal agyonlőtték őket. Akkor már lehetett tudni, hogy a Párizsban zsidó embereket fogva tartó túszejtőnek köze van a merénylőkhöz. A médiahatóság szerint pedig „végzetes következményekkel járhatott volna”, ha a túszejtő a médiából értesül a társai haláláról. A túszok életéért cserébe ugyanis a Kouachi testvérek szabadon engedését követelte.
A megintett csatornák között szerepel valamennyi hírtelevízió és hírrádió, a France 2 közszolgálati televízió, a France Inter közszolgálati rádió, valamint számos országos kereskedelmi rádió és televízió. Közös tiltakozásukban azt hangsúlyozzák, hogy a hatóságok nem kérték a helyszíni tudósítóktól, hogy ne számoljanak be a támadásról.
A médiatanács figyelmeztetéséből azt következik, hogy az újságíróknak minden esetben meg kellene fontolniuk a közzétett hírek következményeit, és adott esetben el kellene hallgatni egyes információkat, vagy késleltetni azok közzétételét. Ez viszont ellentmondásban áll a hírcsatornák lényegi működésével, az élő egyenes adásban történő tájékoztatással.
„Létezik-e még egy olyan demokrácia, amelyben az audiovizuális médiát azért intik meg, mert élőben számol be eseményekről? A döntést vitatnia kell a demokráciát biztosító közhatalomnak, hiszen a demokrácia alapja a szólásszabadság” – írták a főszerkesztők.
A figyelmeztetések abban az esetben vonnak maguk után szankciókat, ha a megfogalmazott ajánlásokat legközelebb nem tartják be az érintett csatornák, azaz nem folyamodnak öncenzúrához.
Az eset egyébként egy másik ellentmondásra is rávilágít. A médiahatóság ellenőrzési jogköre nem terjed ki az internetre, így a hírportálok mellett a megintett csatornák honlapjaira sem, amelyek pedig az audiovizuális médiánál is gyorsabban közvetítették a terrortámadások eseményeit. Rájuk azonban nem vonatkozik a figyelmeztetés.
„Hogyan létezik az, hogy a médiahatóság 2015-ben erősíteni akarja az audiovizuális média kontrollját, miközben az írott sajtóban, a külföldi csatornákon, a közösségi oldalakon és a hírportálokon bármi szabadon megjelenhet?” – hívták fel a figyelmet a megintett tévék és rádiók.
A médiahatóság egyébként két éve kéri jogköreinek kiterjesztését az internetre is. A politikailag kényesnek számító kérés azonban eddig süket fülekre talált a jogalkotóknál.
Christian Morin
