Nyikorog, ezért pénzzel kenik
Megvesztegetések, sikkasztások, hamisítások – ismert fogalmak Németországban is. A gazdasági válság az eddiginél is jobban csábít az erkölcsi normák áthágására: megélhetési aggodalmak, elbocsájtási félelmek vezetnek sok embert tévútra. Nő a vállalatokkal szembeni elvárás a korrupció ellenes intézkedések megerősítésére.
A német cégeknél dolgozók 59 százaléka számol azzal, hogy az elkövetkezendő időkben növekszik majd a csalások, visszaélések aránya. Legfőbb ok: a vállalat jövőjének biztosítása. 25 százalék helyén valónak minősíti kenőpénzek alkalmazását, ha az segít átevickélni a gazdasági mélyponton azzal, hogy munkahelyeket teremt. 19 százalék szerint nem elvetendő ajándékok, illetve "kényelmi szolgáltatások" bevetése hasonló célokkal.
A megkérdezettek 47 százalék helytelennek minősít minden törvényen kívüli eszközt – derül ki abból az idei felmérésből, melyet az Ernst & Young Nemzetközi Könyvvizsgáló és Tanácsadó Vállalat végzett Európa 22 országában. Németországban 101 munkavállaló véleményét értékelték ki.
Egyrészt „riasztónak“ és „elgondolkodtatónak“ nevezi Stefan Heißner, hogy sok német munkavállaló hajlandó lenne görbe utakra lépni. Heißner a felmérést végzett társaság partnere, valamint a Visszaélési és Kockázatkezelési Szolgáltatások (Fraud Investigation & Dispute Service) vezetője.
Másrészt emberi szempontból „megmagyarázhatónak“ véli a 25 százalékos megvesztegetési hajlandóságot. „A szabályok ereje csökken, amint a dolgozók cégük lejtmenetének szemtanúi lesznek. Munkahelyüket, fizetésüket látják veszélyben. Olyan emberekről van szó, akiktől gyakran egész családok sorsa függ. Ilyenkor egész életük válságba kerülhet.
"Éppen ezért fontos, hogy a vállalatok a nehéz körülmények ellenére is különös figyelmet szenteljenek a belső erkölcsi problémáknak. Az üzemeknek meg kell erősíteniük anti-korrupciós intézkedéseiket“ – olvasható a szakember véleménye a felmérés értékelésében.
Így látja ezt a megkérdezettek 54 százaléka is, akik kívánatosnak tartanák a fokozottabb ellenőrzést. 46 százalék úgy véli: cége már az elmúlt években jelentős lépéseket tett az "erkölcsi csapdák" elkerülésére. Heißner szerint többek között hatékony lehet, ha a dolgozók plusz pontokat kapnak azért, hogy korrupció ellenes továbbképzéseken vesznek részt.
A tanulmány azt is kimutatta: a németek 79 százaléka szerint közvetlen összefüggés van a létszámleépítés és a korrupció között. Csökken az ilyen jellegű csábításokkal szembeni immunitás. korrupció elleni immunitás. Az ok: az elbocsátottak munkáját is megmaradtaknak kell elvégezniük. Ezáltal jelentősen nő az elvégzendő munka mennyisége, így a dolgozóknak nincs idejük arra figyelni: betartja-e a kolléga a szabályokat? Ha meg nem, akkor inkább szemet hunynak felette.
Milyen egy tipikus gazdasági bűnöző?
Általában 40 körüli férfi, régóta a vállalatnál dolgozik, átlagon felül képzett, a felső- illetve közép managmenthez tartozik – állítja az a felmérés, melyet a PricewaterhouseCoopers, Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft., közösen végzett a Halle-Wittenberg-i Martin Luther egyetemmel. Cél: felderíteni, mennyire megbízhatóan dolgoznak német vállalatoknál; 500 céget vettek nagyító alá.
Hasonlóan a másik tanulmányhoz, itt is kitérnek arra, mennyire fontos a prevenciós és ellenőrző intézkedések alkalmazása. „A gazdasági bűnözésre reagálni kell“ – vélik a szakértők. Ha a vétségek következmények nélkül maradnak, a megkérdőjelezi a vállalat megbízhatóságát, hitelességét. „A súlyos visszaéléseket feljelentéseknek kell követniük.“ Ugyanakkor figyelmeztetnek: „A megelőzéshez hozzátartozik egy olyan munkahelyi légkör megteremtése, amelyet a nyíltság és az átláthatóság jellemez.“
Német svindlik
A nemzetközi korrupcióellenes testület, a Transparency International évente felmérést végez a korrupció mértékéről a világ különböző országaiban. Tavaly Németország a 14. helyen végzett – Magyarország a 47-en. Vessünk egy pillantást néhány német botrányra.
Gondolkodóba estek a németek az üzemi filozófiáról és a vállalatok erkölcsi tetteiről 2006-ban. Ekkor került napvilágra a Volkswagen-skandallum: a céghez tartozó Skoda-leányvállalat néhány előjárója nem létező cégek egész hálózatát építette ki; ezek számláira pénzek folytak, VW-megrendelésekhez jutottak. Jó néhányan prostituáltak szolgálatait vették igénybe, luxus-utakon pihentek ezekből az összegekből.
Ugyancsak 2006-ban derült ki, hogy a Siemens sem hó tiszta: Németország vezető elektronikai cége világszerte magas rangú politikusokat és gazdasági potentátokat kent meg milliárdos nagyságrendben, így jutva megbízásokhoz. Voltak, akik börtönbe kerültek emiatt, sokaknak kellett távozni a cégtől. A vállalatra milliós büntetéseket róttak ki.
Doktorrá válni 20.000 euróért
Ez év szeptemberében Németország-szerte 100 professzor ellen indított eljárást a kölni ügyészség. A vád: pénzért segítettek doktori címhez olyanokat, akik előre akartak lépni, de erre nem volt megfelelő képesítésük.
Képességeikből nem futotta az áhított doktori címre, így megvették: átlagban 20.000 eurót fizettek a két betűért – olvasható a „Die Zeit“ online kiadásában. Konkrétan mások írták meg helyettük a doktori disszertációkat.
Az ebből származó összeg egy részét egy homályos hátterű cég zsebelte be, mely a programot szervezte. Néhány ezer euró pedig a szisztémát működtető professzorok zsebében landolt.
Az affért követően sokan szót emeltek amellett, hogy az egyetemeknek csökkenteni kellene a disszertációk számát, ami jelenleg 25.000 – aligha van még egy ország, ahol ennyien szereznek doktori címet évente.
Pár éve rossz fénybe került a német egészségügy is, csökkent az orvosokba vetett bizalom. Rendszeresen hallható, olvasható: orvosok ajándékot kapnak gyógyszergyáraktól, fejpénzt kórházaktól beutalásokért; olyan kezeléseket számolnak el, amiket nem is végeztek el. Ezek megfékezésére sok betegbiztosító társaság külön nyomozó részleget állított fel.
Fekete bárányok tehát Németországban is akadnak. A különbség Magyarországhoz képest tán abban rejlik, hogy a németek keményebben, konzekvensebben utánajárnak sok esetnek. Nyilvánosságra hozzák a korrupciós ügyeket, eljárásokat. Egyfajta immunreakciót váltanak ki a közvéleményben. A társadalom sok rétegében megfigyelhető egy prevenciós gondolkodás is: mi tegyünk azért, hogy megelőzzük a bajt?
Rolf Greulich, a bochumi rendőrkapitányság főfelügyelője egy Albert Einstein idézettel érvel: „Kein Ziel ist so hoch, dass es unwürdige Methoden rechtfertige“ – "Nincs olyan nemes cél, mely méltatlan tetteket igazolna".
