Nincs jogszabály
A 35. számban az OBH elnöke, Handó Tünde többek között kifejtette, hogy a 62. életévét betöltött bírák nyugdíjazásával kapcsolatos törvényhelyeket megsemmisítő alkotmánybírósági döntésből nem következik az automatikus visszahelyezés, sem az államfő, sem más nem intézkedhet erről. Idézte a bírák jogállásáról szóló törvény 3. paragrafusának (4) bekezdését: „Ha a köztársasági elnök által korábban felmentett bírót a munkaügyi jogvita alapján a bírói tisztségébe vissza kell helyezni, a köztársasági elnök a felmentést megelőző kinevezés szerinti határozott vagy határozatlan kinevezést ad.” Elnök asszony e jogszabályhellyel támasztotta alá azt az álláspontját, hogy az érintett bíráknak egyedileg, munkaügyi perek révén kell jogorvoslattal élniük.
Csakhogy: a kényszernyugdíjazás okából való felmentés nem ugyanaz, mint az alkalmatlanság vagy a fegyelmi büntetés miatti felmentés. Az utóbbi esetekben ugyanis élő, hatályos jogszabály alapján menti fel, majd az eredményes munkaügyi pert követően nevezi ki a bírát ismét a köztársasági elnök.
A kényszernyugdíjazás viszont nem létező jogszabályokon alapul, hiszen azokat az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
Mélységesen egyetértek elnök asszony ama kijelentésével, hogy „amit a törvény nem tilt, azt szabad”. Ennek szellemében a köztársasági elnök úr – az időigényes és költséges bírósági procedúrák helyett – „saját jogán” visszaállíthatná az érintettek bírói szolgálati viszonyát, mert azt egyetlen jogszabály sem tiltja, következésképpen szabad megtenni.
Akkor hát, hajrá, Elnök Úr!
VIDORNÉ SZABÓ GYÖRGYI
E-mail
