Népszavazás az oktatási reform ellen
Lengyelországban még be sem fejeződött az idei iskolaév, a szeptemberben kezdődő új tanév szabályai, azaz az oktatási reform egyes új elemei – ahogy mondani szokás – kiverték a biztosítékot a szülők, pedagógusok, és a szakértők körében is. A szejm épületét tonnányi aláírást tartalmazó pakkok lepték el, a legutóbbi ülésen mozdulni sem lehetett: közel egymillió ember követeli, hogy a kérdésben tartsanak népszavazást.
Már tavaly óta lehetett tudni, hogy az oktatási reform értelmében megváltozik az iskolakötelezettség életkori szabálya. Idén még csak a szülők döntésén múlott, iskolába, vagy az un. nulladikba – ez az óvoda iskolát előkészítő csoportja – küldik-e csemetéiket, a 2014-15-ös év azonban már sok-sok gyermeket kötelezően érint.
A lengyel kicsiknek hét esztendős korukban kellett eddig elkezdeni a tanulást, ez most úgy változik, hogy a 2008 első felében születetteknek már szeptembertől kötelezően be kell ülni az iskolapadba, azokról, akik az adott év második felében születtek, szüleik határoznak. 2015 őszétől viszont már a 2009-ben született összes gyerek általános iskolába fog járni. Ez az, ami ellen nagyon sokan tiltakoznak.
A fő érv, hogy a lengyel iskolarendszer nincs felkészülve erre a hatalmas változásra. Mind a szülők, mind a pedagógusok, és más szakemberek úgy vélik, hogy először is nincs elegendő megfelelően képzett tanító. Az öt és fél-hat éveseket ugyanis másként kell kezelni, mint a hét esztendőseket. Az is egy ellenérv a reformmal szemben, hogy egy osztályban akár másfél éves különbség lehet egy diák között, és ez ebben az életkorban nagyon jelentős mindenféle fejlettségi szint tekintetében.
Az oktatási miniszter válasza erre a problémára az, hogy pontosan azért korlátozzák az osztályok létszámait 25 főre, hogy a pedagógusnak elég ideje legyen foglalkozni az esetleg problémásabb, vagy akár csak érzékenyebb gyerekekkel. A pszichológusok véleménye is megoszlik a kérdésben. Egyesek szerint a gyermekek minél kisebbek, annál jobban adaptálhatók a változásokra, mások viszont lehetetlennek tartják, hogy ennyire megrövidítsék a csöppségek „gyerekkorát”. A reform mellett érvelők szerint ebben az életkorban már fejlett országokban is képezik a gyerekeket, mint pl. Németországban.
A szülők azonban felháborodtak. Mozgalmat indítottak, reklámokban, közösségi portálokon és minden lehetséges módon azt hirdetik, hogy „Mentsük meg a kicsiket!”. Meggyőződésük: ez egy olyan kérdés, amelyben elsősorban az érintetteknek kell dönteni, ezért aláírásokat gyűjtöttek az oktatási reformmal kapcsolatos népszavazási kiírásáért.
A kormány határozottan kiáll az új jogszabály mellett és vitatkozni sem akar ebben a témában. De ez nem befolyásolja a tiltakozókat. Emlékeztetnek arra, hogy a társadalmi ellenállás miatt változtatták meg azt a jogszabályt is, amelynek értelmében a 2013. április 20. után született gyermekek után járt volna az egy éves szülési szabadság – riportok sora mutatta, mennyire próbálják „kihúzni” az időt az éppen terhes kismamák, nehogy a dátum előtt szüljenek. Akkor a szülők amellett álltak ki, hogy a január elseje után születetteket érintse az új törvény – hosszú viták után el is érték a családjog ilyen értelmű megváltoztatását.
