Németországban 72 év után újra bekerülhet a parlamentbe a szélsőjobb

A vasárnapi németországi választások előtt folytatódik a két nagy párt visszaesése, míg a kis pártok erősödnek – mutatják a felmérések. A trend hárompárti, CDU–FDP–Zöldek-koalíciót valószínűsít – esetleg azt, hogy az Angela Merkel kancellár fémjelezte kereszténydemokrata CDU-nak elég lesz a liberális FDP-vel összeállnia. A szélsőjobboldali AfD tíz százalékon áll, de a bevándorlás kérdését csak a németek 26 százaléka tartja nagy gondnak.

2017. szeptember 21., 19:41

Szerző: Heltai András

Thomas Petersen, az Allensbach Közvélemény-kutató Intézet munkatársa csütörtökön a német nagykövetségen beszélt felméréseikről, amelyek azt sugallják, hogy a közvélekedéssel ellentétben a német választási kampány egyáltalán nem unalmas, a helyzet még távolról sem alakult ki véglegesen, akár további elmozdulások is várhatók.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) győzelméhez, Angela Merkel újbóli kancellárságához nem férhet kétség: a pártot most 36,5 százalék körül mérik, míg fő vetélytársa, a Szociáldemokrata Párt (SPD) – amely eddig a CDU-val nagykoalícióban kormányzott – csak 22 százalékon áll. Az FDP elérte a 11 százalékot, ami azt jelenti, hogy a pártnak még erősödnie kell, ha azt akarja, hogy a CDU velük fogjon össze a kormányalakításhoz szükséges minimális többséghez. Ezért, hogy a forgatókönyvekben a pártszínek miatt csak „Jamaica-koalíció” néven említett CDU–FDP–Zöldek-összefogásnak adnak több esélyt az elemzők.

AfD-hívek augusztus 29-én a kelet-németországi Bitterfeldben
Fotó: dpa / Hendrik Schmidt

Az FDP nagy visszatérőnek számít. A liberálisok ugyanis 2013-ban kiestek a parlamentből, s még idén áprilisban is kétséges volt, elérik-e most a visszatéréshez szükséges öt százalékot. Petersen szerint a liberálisok szívós, lassú munkával tornáztak újra fel magukat. Mindenesetre nagyobb a valószínűsége annak, hogy Merkel pártja a liberálisok mellett csak harmadik erő, a Zöldek bekapcsolásával alakíthat koalíciót.

A szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) 10 százaléknál tart, így a közvélemény-kutatások tanúsága szerint a marxista Baloldal (Die Linke) helyett immár ő számít a politikai rendszerrel elégedetlen szavazók pártjának. Egyébként mindkét párt többségében a volt NDK területén számíthat támogatásra. A felmérések azt tükrözik, hogy az AfD-t lényegében a tömeges bevándorlás okozta válság hozta létre. Miután az már elcsitult, kérdésessé válhat a párt jövője. (Amennyiben az AfD valóban bejut a Bundestagba, 72 év után beszélnek majd újra nácik a német parlamentben – emlékeztetett a minap a szociáldemokrata Sigmar Gabriel külügyminiszter).

Egyébként a megkérdezetteknek már csak 26 százaléka tartja nagy gondnak a bevándorlás kérdését, 46 százalék szerint kisebb problémáról van szó.

Az Allennsbach Intézet felmérései szerint a Zöldeket, viszonylagos erejük ellenére, a választók többsége úgy ítéli meg, hogy egykori radikálisként beilleszkedtek a rendszerbe, irreális célokat tűznek ki, túl sok előírást akarnak rákényszeríteni az emberekre és nincsenek meggyőző vezető személyiségeik.

A választási eredménynek fontos tényezője lesz, hogy Merkel, akinek népszerűsége a 2015–16-os tömeges bevándorlás idején jelentősen csökkent, ma már épp olyan népszerű, mint a válság előtt. Ellenfelét, Martin Schulzot, az SPD kancellárjelöltjét a többség elutasítja: a kérdésre, kit szeretne kancellárnak, 46 százalék állt Merkel és csak 20 százalék Schulz mellé.