Nem véd a törvény
Oroszországban a lakosságnak több mint a fele nem bízik a törvények védelmében. Csaknem kétharmada gondolja azt, hogy az államnak szigorúbban kell ellenőriznie a politikai és a gazdasági életet még akkor is, ha ez az egyéni szabadság bizonyos feladásával jár. Általános az elvárás, hogy az állam biztosítsa a jólétet mindenki számára.
Lesújtó képet mutat az igazságszolgáltatásba vetett bizalomról a
Levada Elemző Központáltal tavaly év végén készült felmérés. Adatai szerint Oroszországban a lakosság 58%-a biztos abban, hogy a törvények nem nyújtanak védelmet egyes ember számára, mert „egyre többen magukat a törvény felett állónak hiszik”, illetve mert „általános a korrupció, nem remélhetem, hogy ügyemet a bíróság becsületesen és objektívan fogja vizsgálni”. A harmadik helyen áll az a vélekedés, hogy a hatalmon lévők önkényesen értelmezik a törvényeket. A törvények védelmében csak a lakosság 33%-a bízott 2010-ben Oroszországban.Egy másik Levada-kutatás azt vizsgálta, milyen mértékű állami beavatkozásra vágytak 2010-ben az oroszországi lakosok. A kérdőív két válaszadási lehetőséget kínált fel arra a kérdésre, hogy „Jelenleg hogyan cselekedjen az elnök és a kormány?” A megkérdezettek 63%-a azt a választ választotta, hogy „ellenőrizzék szigorúbban a gazdaságot és a politikai életet az országban/’húzzák szorosabbra a gyeplőt’, és kezeljenek keményebben minden politikai és gazdasági ’kilengést’”. A „rendpártiakkal” szemben 28% szeretne egy olyan Oroszországot, ahol a hatalom „békén hagyja az embereket, és csak a törvénysértésekkel foglalkozik”, és 10%-nak nem volt véleménye arról, aktuálisan mit tegyen az elnök és a kormány.
Ugyanakkor a gazdaságilag még sikertelen 2009-ben az oroszországi lakosok 48%-a - szemben a „keménykezű” állam mellett kiálló 37%-kal - elvárta a hatalomtól, hogy hagyjon nagyobb politikai és gazdasági szabadságot a polgároknak. Ezt a jelenséget a kutatók azzal magyarázzák, hogy az oroszországi lakósok általában kemény állami politikára „vannak berendezkedve”. „Problémáik önálló megoldására vagy a rendkívül kedvező lehetőségeket nyújtó időszakokban, vagy éppen ellenkezőleg: a szinte mindenkit személyében érintő tanácstalanság és általános zavarodottság idején vállalkoznak. Ilyen időszak az elhúzódó gazdasági válság, tavalyelőtt ezért vágytak jóval kevesebben az állami rendcsinálásra” - fejtette ki a
Gazeta.ru portálon a Levada Központ társadalmi-politikai kutatásainak vezetője.A kutatás egy másik kérdéscsoportja azt vizsgálta, milyen mértékű állami segítségre számítanak az oroszországi lakosok. Az eredmény lényegében nem különbözött az előző tíz évben tapasztaltaktól: 52% gondolja azt, hogy az állam köteles valamennyi polgárának a normális szintű jólétet biztosítani, 27% nehéz életkörülmények esetén várja el az állam segítségét, és mindösszesen 3% válaszolta azt, hogy „az emberek kötelesek maguk gondoskodni önmagukról, és állami közbeavatkozás nélkül kell önmagjuknak a normális életet biztosítaniuk”. Az erőteljes állami szociálpolitika iránti elvárás 1999 óta volt már 59%-on is, és sohasem süllyedt 52% alá, ami a szociológusok szerint egyértelmű utóhatása az egykori szovjet állam nyomatékos szociális és egyéb jelenlétének az emberek életében.
A témához tartozik:
További írások Oroszországról az
oroszline.huoldalain
