Nem túl rózsás az Orbán-kormány helyzete

Az a kérdés, hogyan lehet tisztességesen túlélni a magyar EU-elnökséget, így fogalmazott Győri Enikő, a Külügyminisztérium elnökségi felkészülésért felelős államtitkára ma délelőtt a Külügyi Intézetben tartott előadásán. Győri szerint a kormány időben be fogja mutatni az elnökség programját, melynek kialakításában az önkéntesség évének jegyében a civil szervezetek segítségére is számít, pénzt azonban valószínűleg nem tudnak adni az ötletekért és támogatásért cserébe - számolt be a

Egyre fogy az idő a magyar EU-elnökség első napjáig, emlékeztetett Győri Enikő, a Külügyminisztérium elnökségi felkészülésért felelős államtitkára csütörtök délelőtti, a Magyar Külügyi Intézetben megtartott előadásában. Az előkészületek jegyében tegnap is tartottak egy képzést a kormánytagoknak rutinos európai politikusok részvételével. Az államtitkár szerint a legfontosabb kérdés most az, miként lehet tisztességesen túlélni az elnökség hat hónapját.

Győri elmondta: már van egy alapvető program, amit nyáron fogadott el a kormány, most ennek a finomhangolása folyik. A már majdnem végleges anyag tartalmazza a stratégiai keretet, és legfontosabb politikai irányvonalakat is. Bár a program még nincs kész, aggodalomra semmi ok, az előzetesen meghatározott időkeretet fogja tudni tartani a minisztérium.

Belpolitikai téren rendezett az elnökség helyzete, és a kormány szeretné azt is, ha a magyar félév alatt nem lennének itthon komoly belpolitikai csatározások, hogy a kabinet tudjon az uniós feladatokkal foglalkozni. A parlament tájékoztatása érdekében volt már egy országgyűlési vita is, és ha a frakciók igénylik, akkor szívesen adnak további tájékoztatást is a honatyáknak. Az államtitkár elmondta: a parlamenti pártok között csupán egy nagy törésvonal van, ugyanis van egy formáció, amely inkább a nemzetállamok szerepét erősítené az egységesülő Európával szemben. A magyar elnökség prioritásai az előadás alapján az energiaügyek, a gazdasági kormányzás kérdése, a romastratégia és a bővítés lesznek. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy 2011 az önkéntesség éve lesz, így a kormány számít majd a civilek véleményére és segítségére is az elnökségi félév alatt. Ugyanakkor egy kérdésre válaszolva Győri elismerte: legkorábban februárban írhatják ki a civil szervezeteknek szóló pályázatokat, így kérdéses, hogy mennyire tudnak hozzájárulni ezek a szervezetek az elnökség sikeréhez.

A helyzet ennek ellenére nem túl rózsás. Több komoly probléma is van, és a diplomatáknak rendkívül feszített tempóban kell dolgozniuk. Szervezési oldalról komoly gondot jelent a szűkös költségvetés: már eddig is több diplomatát kellett hazahívni, illetve több kinevezést is visszavontak, melynek köszönhetően mintegy egymilliárd forintot sikerült megspórolnia a Külügyminisztériumnak.

A következő uniós költségvetéssel máris bajok vannak: a Tanács és a Parlament nem ért egyet az EU-büdzsé növelésének kérdésében, és a tagállamok is csak korlátozott mértékben akarnak hozzájárulni a közös feladatok ellátáshoz. A költségvetés ügyét az intézményi küzdelmek is bonyolítják: a Parlament mindenképpen legalább 6 százalékos bővítést szeretne, de a britek – saját, hazai megszorításaik okán – semmiképpen nem támogatják ezeket a törekvéseket. Kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta: a Lisszaboni Szerződés módosításával kapcsolatban most csak az biztos, hogy lesz, ugyanakkor még senki sem tudja, hogy mikor, és milyen formában tárgyalnak majd a változtatásokról.

Az államtitkár elmondta: (a korábbi hattal ellentétben) most négy kiemelt területe van az elnökségnek. Ezek közül az első a munkahelyteremtés kérdése, amely szorosan összekapcsolódik a gazdasági kormányzás ügyével. A magyar elnökség támogatja a feszes költségvetési politikát, ugyanakkor nem szeretnék azt sem, ha csupán megszorításokkal próbálnánk kezelni a helyzetet. Az államtitkár véleménye szerint a gazdasági feladatok közé tartozik még a romastratégia, illetve az EU2020, az Unió versenyképességről szóló tervezete. Győri kiemelte: a romastratégia ügyében komoly előrelépésekre számítanak a magyar elnökség alatt.

A második kiemelt területhez, a közösségi politikák megerősítéséhez tartozik a belső kohézió megerősítése, az energiabiztonság megteremtése, a vízpolitika és a Duna-stratéga is. A harmadik nagy témakör a polgárközeli Európa gondolata: itt elsősorban a schengeni övezet kibővítését, és a kulturális sokszínűséget kívánjuk támogatni. A negyedik kategória a felelősségteljes bővítés és a globális felelősségvállalás: ezen a téren elsősorban a horvát csatlakozást tartjuk fontosnak, azonban az előzetes tervek alapján nem biztos, hogy Zágráb a magyar elnökség alatt alá tudja majd írni a csatlakozási dokumentumokat. A többi tagjelölttel is szeretnénk előremozdítani a tárgyalásokat, de Győri nem szeretett volna dátumot mondani arra, mikor történhet ez meg.

A kormány szeretné megtölteni tartalommal a Keleti Partnerséget is, azonban ennek konkrét módjáról még mindig gondolkodnak, és várják a civilek észrevételeit is. Ugyanakkor Győri elmondta azt is: a Partnerséggel kapcsolatban rendkívüli tanácstalanság van Brüsszelben, és a magyar kormány minden erőfeszítése ellenére sem sikerült eddig semmilyen konkrét projekttel előállni, jelenleg csupán az ötletek begyűjtése zajlik. Az államtitkár (némiképp ellentmondva az eddigi hivatalos iránynak, és rácáfolva Jerzy Buzek EP-elnök dícséretére) igyekezett leszögezni azt is: a Keleti Partnerség nem prioritása a magyar elnökségnek, de ennek ellenére fontosnak tartják a program sikerét.