Nagyobb felelősséget kell vállalni
„Nekünk, németeknek, olyan felelősséget kell majd vállalnunk, amilyenhez még nem szoktunk”- jelentette ki Joachim Gauck államfő. Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter arról beszélt: „Joggal várják el tőlünk, hogy beavatkozzunk.” Változik a német kül- és katonapolitika? Valószínűleg.
Évente megrendezik Münchenben a Biztonságpolitikai Konferenciát, amelyen első vonalbeli politikusok, szakértők, katonák vitatják meg a világpolitika időszerű kérdéseit. Jóllehet az eseményt természetesen im nagy érdeklődés kíséri a vendéglátó országban, eddig soha nem volt arra példa, hogy az államfő mondjon megnyitó beszédet. Joachim Gauck, az NDK-beli ellenállás egykori részvevője, protestáns lelkész, a Zöldek és az SPD támogatásával nyerte el tisztét s nyilván maga kezdeményezte szereplését a tanácskozáson. Ahol is olyan dolgokat mondott, amilyeneket feltehetően éppen ő mondhatott ki hitelesen a világnak és saját népének. Emlékeztetett arra, hogy országa a náci múlt, majd a szövetségesek általi megszállás következtében mindmáig tartózkodó külpolitikát folytatott – s ez megalapozott döntés volt. Véleménye szerint azonban ez az alapállás már nem indokolt. Mivel Németország az átlagon felüli haszonélvezője nyílt világunknak, az is dolga, hogy „fenntartsa és a jövőre is alkalmassá tegye” ezt a világrendet. Azaz: az eddiginél többet kell tennie, jó partnerként „korábban, határozottabban és nyomatékosabban” kell szerepet vállalnia.
Gauck ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „a nagyobb felelősség nem jelent több erőfitogtatást, sem pedig egyedül való cselekvést”, országának mindenkor szövetségeseivel, a NATO és az EU keretében kell fellépnie, arra törekedve, hogy még jobb barát, jobb szövetséges legyen. Az államfő nem utasította el, hogy német katonák továbbra is szerepet vállaljanak külföldi válságok megoldásában – de elutasítja, hogy egyedül katonai erővel lépjenek fel. Emlékezetes, milyen feltűnést okozott, amikor a NATO nagy tagországai közül Németország volt az egyetlen, amely nem kívánt részt venni az EU és a NATO líbiai szerepvállalásában, a Kadhafi-rendszer megdöntésében.
Harcias védelmi miniszternő
A szociáldemokrata Frank-Walter Steinmeier, aki immár másodszor kapta meg a külügyminiszteri széket a nagykoalíciós kormányban, hasonló hangokat ütött meg. A Süddeutsche Zeitungnak adott nyilatkozatában hangoztatta: „Joggal várják el tőlünk, hogy beavatkozzunk.” A világ nagy konfliktusai közelebb kerültek Európához és „Németország túl nagy ahhoz, hogy pusztán kommentálja a világpolitikát”, abban tevékenyen részt kell vennie. Egyébként Steinmeier is csak végső szükségben lát lehetőséget a katonai szerepvállalásra.
Érdekes módon nála keményebb álláspontot foglal el Ursula von der Leyen, a CDU egyik vezető politikusa, aki a korábbi kormány szociális ügyi miniszteréből a nagykoalíció védelmi minisztere lett. Leyen arról beszélt, hogy szükség van a Bundeswehr nagyobb szerepvállalására, ezúttal afrikai válságokban. Németország első női védelmi minisztere szerint országa nem maradhat tétlen, ha embereket gyilkolnak, nőket megerőszakolnak – mint éppen Afrikában. Az ARD közszolgálati hálózat felmérése szerint mindenesetre csak a németek 30 százaléka támogatja a nagyobb külföldi szerepvállalást, a nagy többség, 61 százalék, elutasítja. Leyden túlzottnak ítélt álláspontját bírálta az SPD is. Az aktívabb, beavatkozóbb külpolitikát egyébként nem csak a Balpárt, hanem a Zöldek (Gauck egykori jelölői) is ellenzik.
