Moszkva kezdeményezi a Biztonsági Tanács összehívását

Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy a Gazpromot, mint a csővezeték tulajdonosát bevonják az Északi Áramlat vezetékein történt rendkívüli események kivizsgálásába - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

„A csőnek van gazdája, és a Gazprom is részes a tulajdonlásban. Természetesen enélkül nem lehet (a vizsgálatot lefolytatni)” – mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, vajon az orosz fél ragaszkodik-e ahhoz, hogy a Gazprom vagy az orosz állam képviseletében az orosz hatóságok rész vehessenek a történtek kivizsgálásában.

„Ez nem egy gazdátlan cső” – tette hozzá.

Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak azt mondta, hogy Oroszország az EU megkeresése esetén kész lenne megfontolni a részvételt az Északi Áramlat gázvezetékeken történt incidensek kivizsgálásában, de eddig ez nem történt meg.

Peszkov szerint mivel még az sem világos, hogy mi történt a vezetékekkel, azt sem lehet megjósolni, hogy meddig tarthat a javítás.

„Csak arra szeretnék mindenkit felszólítani, hogy gondolkodjon el, mielőtt bármilyen nyilatkozatot tesz, még meg kell várni a pillanatot, amikor kivizsgálják a sérülést, hogy megállapítsák, robbanásról van-e szó vagy sem” – mondta.

Peszkov ostobaságnak és abszurdumnak nevezte a feltételezést, mely szerint Oroszországnak köze lehetett a történtekhez, rámutatva, hogy Moszkva nem lehetett érdekelt az incidensben, mert Európába vezető gázszállítási útvonalakat veszített el. Mint mondta, az üggyel kapcsolatban rengeteg kérdés merül fel. Megjegyezte: az amerikai cseppfolyósított földgáz szállítói erősen érdekeltek abban, hogy továbbra is magas nyereséget termeljenek. Emlékeztetett arra, hogy Joe Biden amerikai elnök február elején az Északi Áramlat-2 felszámolásának lehetőségéről beszélt.

„Nem tudjuk, hogy mit értett ezen az Egyesült Államok elnöke” – mondta.

„Látjuk a lengyeleknek az őrülettel határos hisztérikus-eufórikus reakcióját, látjuk, hogy mások köszönetet mondanak az Egyesült Államoknak ezért (az incidensért). Azt sem tudjuk, mit jelent ez a hálálkodás” – fogalmazott a szóvivő.

Kezdeményezik az Biztonsági Tanács összehívását

A külügyi szóvivő közölte, hogy a gázvezetékeken történt rendkívüli eseményekkel kapcsolatban kezdeményezi az ENSZ Biztonsági Tanácsa hivatalos tanácskozásának összehívását.

A vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG kedden az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 tengeri csővezetékek három szálát ért "példátlan károkról" számolt be, amelyeket hétfőn néhány órán belül fedeztek fel. Az első szivárgást az Északi Áramlat 2-nél észlelték, a dán Bornholm sziget közelében, aztán még kettőt az Északi Áramlat-1-en. A Dán Energiaügynökség jelentése szerint nagy mennyiségű gáz szivárgott a tengerbe, a helyszínt a repülőgépeknek és hajóknak öt tengeri mérföldes körzetben el kell kerülniük. Több vezető politikus nem zárta ki, hogy a vezetéket szabotázsakció rongálhatta meg.

A két megrongálódott vezetékrendszer Oroszországot és Németországot köti össze a Balti-tenger alatt. Egyik vezetékpár sem üzemel, de a robbanásokat megelőzően gázzal volt feltöltve. Az Északi Áramlat-1-et arra hivatkozva állította le az orosz fél augusztusban, hogy az összes turbina meghibásodott, a szervizelésüket pedig a Siemens a szankciók miatt képtelen ellátni. Az Északi Áramlat-2 üzembe helyezési eljárását a német fél állította le Oroszország Ukrajna elleni támadására hivatkozva.

(Kiemelt kép: A dán védelmi parancsnokság 2022. szeptember 27-én gázszivárgást mutatott be az Északi Áramlat 2 gázvezetéknél. Fotó: HANDOUT / DANISH DEFENCE / AFP)