Montenegróban is politikai téma lett egy kínai hitelből finanszírozott nagyberuházásból

Egyre több a környezetvédelmi aggály azzal az autópálya-szakasszal kapcsolatban, amelyet egymilliárd dollárért épít egy kínai cég a Balkánon. Az építkezés károkat okozott egy festői szépségű folyóvölgyben – írja a Szabad Európa. A helyi környezetvédők szerint a Montenegróban 1 milliárd dollárért autópálya-szakaszt építő Kína

csak a kár töredékét akarja helyreállítani az UNESCO által védetté nyilvánított szurdokban.

A hosszú ideje késlekedő Bar-Boljare montenegrói autópályaszakaszra már így is nagy figyelem irányult azután, hogy az elszegényedett adriai ország hét évvel ezelőtt egy kínai céget bízott meg a kivitelezéssel, és az építkezést egy egymilliárd dolláros hitelből finanszírozta meg.

Ezen a héten a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezés hivatalosan engedélyt kért, hogy helyreállítsa az UNESCO által védettnek nyilvánított Tara folyó 500 méteres partszakaszát, amelyben az építkezés okozott kárt. A kínai cég május 10-i javaslata jelentések szerint arról szólt, hogy stabilizálják a folyónak a Matesevo-híd alatt átfutó és a Kolansin hegyi turisztikai központ közelében fekvő bal partját. 

A korábbi ajánlatot „túl szerénynek” találta és visszautasította a montenegrói környezetvédelmi felügyelőszerv, és bírálták azt a kártérítést követelő környezetvédelmi csoportok is. „500 méternyi folyómeder rehabilitálása olyan, mint egy rossz vicc,

mivel egy 6,7 km-es szakaszt és az ottani fontos biodiverzitás-övezetet tették tönkre az útépítéssel”

– mondta Natasa Kovacevic, a Zöld Otthon környezetvédelmi civilszervezet képviselője a Szabad Európa Balkáni szolgálatának. A Zöld Otthon évek óta küzd az autópálya-projekt és más, a Tara folyóra ható építkezések leállításáért, amíg nem áll fel jobb megfigyelőrendszer az övezet védelmére.

Az ENSZ által védett folyó körüli vitának szélesebb politikai következményei lehetnek. Környezetvédők és a kormánykoalíció támogatói az „Egy övezet, egy út”, a kínai állam által közvetlenül ellenőrzött infrastrukturális kezdeményezést okolják a kárért. Montenegrónak júliusban kell kifizetnie a kínai autópálya-hitel első törlesztőrészletét. Podgorica már korábban sikertelenül kérte az uniót, hogy segítsen pénzhez jutnia.

Peking az ambiciózus „Egy övezet, egy út” kezdeményezés központi elemévé tette az infrastruktúra-projekteket, miközben a hitelezést és a gazdasági projekteket a politikai és kulturális kapcsolatok elmélyítéséhez kötötte. A kritikusok szerint mindez túlzott befolyást ad a kínaiaknak az adós kormányokkal szemben.

A Balkán, és különösen Szerbia egyértelmű célpontja volt a kínai kezdeményezésnek, annak ellenére, hogy az Európai Unió több százmilliós támogatást nyújt a térségnek és diplomáciai szempontból betolakodónak tekinti a térségben Kínát és Oroszországot.

Amikor elkészül, a montenegrói autópálya az egymástól 165 kilométerre fekvő, szerb határ környéki Boljarét és a déli partvidéken található Bart köti majd össze. A CRBC által jelenleg épített 42 kilométeres szakaszt eredetileg 2019-re tervezték befejezni, de már többször kitolták az átadás időpontját. A jelenlegi befejezési határidő az év vége.

A Tara 80 kilométeres völgye Európa leghosszabb kanyonja, és a környező fenyvesek tarkította medencével együtt 1980 óta az UNESCO világörökségi státuszát élvezi. A montenegrói Természet- és Környezetvédelmi Ügynökség (NEPA) tavaly azzal vádolta meg a kínai építőket, hogy figyelmen kívül hagyták az ajánlásait. A hatóság megjegyezte, hogy

az autópálya-építés örvényesedéshez vezetett és mélyebbé tett egy fél kilométeres folyómeder-szakaszt.

Ez pedig rossz hatással volt a biológiai diverzitásra a nemzeti és nemzetközi védelem alatt álló vízi úton. Környezetvédelmi felügyelők az erózió okozta földcsuszamlások veszélyére is figyelmeztettek a Tara egyik kanyargós szakaszán. 

Novemberben a NEPA jóváhagyta, hogy a CRBC helyreállítsa a Tara folyót ért károkat. A cég ebben a hónapban benyújtott legutóbbi helyreállítási javaslatában a CRBC állítólag kötelezettséget vállalt a biológiai sokféleség állapotának kielemzésére és arra, hogy esetleg regenerálja a Tara élővilágát, miután befejeződtek az autópálya-építési munkálatok.

A Tara az akár embernagyságú példányokra is megnövő dunai lazac fogyatkozó természetes élőhelyei közé tartozik. A populáció folyamatosan csökken, annak ellenére, hogy többször figyelmeztettek arra, hogy a Bar és Boljare közötti autópálya és más projektek miatt veszélyben van a faj.

(Kiemelt kép: AFP | Savo Prelevic)