Modern bevándorlóországgá tennék Németországot

A kabinet ülésén elfogadott és a törvényhozás elé terjesztett javaslat újabb lépés a „modern bevándorlóország” (modernes Einwanderungsland) megteremtése felé – emelte ki tájékoztatóján Nancy Faeser belügyminiszter, hozzátéve, hogy Németország gazdasági versenyképességének megőrzéséhez kulcsfontosságú az állampolgárság megszerzéséről szóló szabályok korszerűsítése. 

A „legpallérozottabb elmék” – legjobban képzett munkavállalók – számára csak akkor lehet vonzó Németország, ha belátható időn belül a társadalom teljes jogú tagjává válhatnak – húzta alá a szociáldemokrata (SPD) politikus. 

Az SPD, a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciójának javaslata szerint az eddigi nyolc év legális németországi tartózkodás helyett öt év után lehetne igényelni az állampolgárságot, a kiemelkedően jól beilleszkedő külföldiek pedig akár három év után megszerezhetik a német állampolgárságot. 

A pénzügyi önállóságot jelentő gazdasági integráció, valamint a törvénytisztelő életmódot és a demokratikus berendezkedés iránti elkötelezettséget jelentő jogi integráció követelményén azonban nem változtatnának. Így például nem kaphat állampolgárságot, aki nem tud állami segítség nélkül gondoskodni a megélhetéséről, és kizáró ok az antiszemitizmus, a rasszizmus és az emberellenesség minden egyéb formája is. 

„Aki nem vallja az értékeinket, az nem válhat németté”

– mondta Nancy Faeser. 

Kiterjesztenék a kettős állampolgárság intézményét is. A javaslat szerint a többi között be kell vezetni, hogy a külföldi szülők Németországban született gyermekei külön eljárás nélkül megkapják a német állampolgárságot, és egyben megtarthatják szüleik állampolgárságát is. Ez azonban csak akkor érvényes, ha legalább az egyik szülő több mint öt éve legálisan él Németországban és állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Ezt a könnyítést azzal indokolják, hogy a szociológiai vizsgálatok szerint a Németországban született külföldi gyökerű gyermekek tanulmányi teljesítményét, iskolai előmenetelét nagyban elősegíti, ha korán megszerzik a német állampolgárságot. 

A belügyminisztérium várakozása szerint a szövetségi parlament (Bundestag) a szeptemberben kezdődő őszi ülésszakon veheti napirendre a javaslatot, amelyből 2024 januárjára lehet érvényes jogszabály. 

A tárca adatai szerint a németországi lakosság nagyjából 14 százaléka – 12 millió ember – nem rendelkezik német állampolgársággal. Közülük mintegy 5,3 millióan már több mint tíz éve Németországban élnek, de állampolgárság híján nincs lehetőségük részt venni a közös ügyek intézésében, a demokratikus döntéshozatalban. 

A honosítási arány – az adott országban élő külföldiek állampolgárságot szerző aránya évenként – is viszonylag alacsony Németországban, az EU egészét jellemző 2 százalék helyett 1,1 százalék. A belügyminisztérium szerint ennek egyik legfőbb oka a kettős állampolgárság erősen korlátozó szabályozása, jelesül az, hogy az EU-s társországokat és néhány további országot nem számítva minden ország állampolgáraitól megkövetelik, hogy a német állampolgárság megszerzéséért cserébe mondjanak le addigi állampolgárságukról.

(Kiemelt képünk: Atu Szalo, egy három éve Németországban élő iraki jezid menekült 2023. január 19-én a Bundestagnak otthont adó Reichstag épülete előtt sétál Berlinben, miután részt vett a törvényhozás ülésén, melyen népirtásnak ismerték el az Iszlám Állam által 2014-ben Irakban elkövetett mészárlást. Az Iszlám Állam 2014 augusztusában több mint 1200 jezidet mészárolt le, egy kurd nyelvű közösség tagjait Északnyugat-Irakban, amely egy ősi, zoroasztriánus gyökerű vallást követ. Fotó: Odd ANDERSEN / AFP)