Milyen betelepítés? Ítélet van arról, hogy Magyarországra nem toloncolható menekült
A testület keddi közleménye szerint a november 15-én hozott ítélettel egy egyedülálló koszovói férfi ügyében döntöttek, aki 2013-ban Magyarországon keresztül érkezett Németországba, és menedékjog iránti kérelmet nyújtott be a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF).
Fotó: Sopronyi Gyula
A magyar hatóságok vállalták, hogy az úgynevezett dublini mechanizmus keretében átveszik a kérelmezőt és lefolytatják a menekültügyi eljárást, ezért a BAMF elutasította a kérelmet, és elrendelte a kérelmező kitoloncolását Magyarországra. A koszovói férfi bírósághoz fordult, és az első fokon eljáró hannoveri közigazgatási bíróság tavaly márciusban a magyarországi menekültügyi eljárás rendszerszintű hiányosságaira hivatkozva érvénytelenítette a BAMF döntését.
A BAMF az ítélet felülvizsgálatát kérte, de a másodfokú bíróság elutasította a keresetet és helybenhagyta az ítéletet. Közleménye szerint a magyar menekültügyi rendszert 2016 novemberében is olyan „jelentős hiányosságok” jellemzik, amelyek miatt a felperest „embertelen vagy megalázó bánásmód” veszélye fenyegetné, ha átadnák Magyarországnak.
A többi között hozzátették: a felperest az a veszély is fenyegetné, hogy az őrizetbe vétel lehetséges okainak ellenőrzése nélkül őrizetbe veszik, és nem lehet kizárni, hogy menedékjogi kérelme tartalmi vizsgálata nélkül kitoloncolják Szerbiába, ahol „nem létezik” a menekülés okainak tartalmi vizsgálatát garantáló menekültügyi eljárás.
(MTI)
