Miért távozott a német államfő?
Christian Wulff, az öt évre választott német köztársasági elnök pénteken, kevesebb, mint két év után, bejelentette lemondását. Lépését az indokolta, hogy az államügyészség bűnvádi eljárást indított ellene korábbi, tartomány miniszterelnöki ténykedésével kapcsolatban. Wulff lemondó beszédében továbbra is tagadott minden, ellene felmerült vádat és hangoztatta: bizonyos abban, hogy maradéktalanul tisztázni tudja magát - de belátta, hogy e helyzetben nem felelhet meg posztja követelményeinek. Angela Merkel kancellár ellenzéki pártokkal összhangban kívánja Wulff utódát kijelölni.
Tekintettel arra, milyen magas követelményeket támaszt a német közvélemény, a választók, következésképp a független média a vezető politikai posztok betöltőivel szemben, már az első, nem is különösen súlyos vádak felmerülése után várható volt, hogy Christian Wulff távozásra kényszerül. Sorra kerültek ugyanis nyilvánosságra a médiában olyan ügyek, amelyek mutatták: az elnök korábbi posztján, Alsó-Szászország, az egyik legnagyobb német tartomány kereszténydemokrata miniszterelnökeként vitatható viszonyt ápolt a gazdaság egyes befolyásos képviselőivel. Méghozzá meglehetősen kicsinyes módon, viszonylag szerény anyagi előnyökért. Az egyik milliomos olcsó ház-hitelhez segítette a politikust, a másik kifizette a Wulff-pár néhány napos számláját egy ötcsillagos szállodában és volt, amikor Wulffék turista-jeggyel business-osztályon repültek nyaralni. Kiderült, hogy a kormányfő első számú munkatársa kétes üzleti ügyekbe keveredett, legutóbb pedig a hannoveri államügyészség bejelentette: bűnvádi eljárásához kérni fogja az államfő mentelmi jogának felfüggesztését. A gyanú: befolyással való üzérkedés. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, az elnök nem várhatta meg, hogy ügyészek hallgassák ki. Ez az eljárás egyébként, Wulff lemondásától függetlenül, természetesen folytatódik.
Az ügy annál kellemetlenebb Angela Merkel kancellár számára, mivel két éven belül az ország második konzervatív elnöke mond le. 2010 -ben Horst Köhler adta vissza önként hivatalát, máig ismeretlen okból. Wulff kifejezetten Merkel jelöltje volt. Bennfentesek szerint elsősorban azért, hogy eltávolítsa a napi politikából egyik fő vetélytársát, a CDU elnökhelyettesét, aki veszélyeztethette volna Merkel helyzetét. A választás, amelyben Wulff csak a harmadik menetben kapott többséget a parlament két házából álló Szövetségi Gyűlésben, eleve nem bizonyult ideálisnak, mert az SPD és a Zöldek ismertebb és sokkal vonzóbb, értékesebb jelöltet állítottak: Joachim Gauck, egykori NDK-béli ellenállót, aki az egyesülés után az állambiztonság iratait őrző hivatal első vezetője volt.
Kormány és ellenzék közös jelöltje?
A történtekből okulva a kancellár, elismeréssel adózva Wulff elhatározásának, máris bejelentette: két ellenzéki párttal, a szociáldemokratákkal és a Zöldekkel egyetértésben kíván utódot találni a posztra. A két párt üdvözölte az elhatározást, miközben a Balpárt sérelmezte, hogy kihagyásukat tervezik. E párt két éve saját jelöltet állított.
A törvény szerint a Szövetségi Gyűlésnek 30 napon belül kell megválasztania az NSZK új elnökét, addig a testület mindenkori elnöke tölti be a tisztet – az jelenleg Horst Seehofer, bajor kormányfő. .Az ellenzéki szociáldemokraták egyébként a Wulff-ügy kapcsán a párt-finanszírozás átfogó rendezését, pártpolitikai rendezvényeknek magánvállalkozások általi támogatásának eltiltását is sürgetik.
