Mianmar: 22 ezer áldozat felett sem kell a segítség
Hivatalosan 22 ezer fölé emelkedett a Mianmaron átsöprő ciklon halálos áldozatainak száma a legfrissebb keddi helyzetjelentés szerint. Az állami rádió és televízió közölte, hogy jelenleg mintegy 22 500 halottat és 41 ezer eltűntet tartanak nyilván. Az ENSZ élelmezési világprogramja szerint a hajléktalanná vált emberek száma elérheti az egymilliót is. Az első külföldi segély kedden, a szomszédos Thaiföldről érkezett az egykori Burmába.
– A mangroveerdők kiirtása kiszolgáltatottá tette Mianmar tengerparti vidékeit az országra a múlt hét végén lesújtó ciklon pusztításával szemben – véli a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) egyik vezetője. A természeti csapás legalább 22 ezer halálos áldozatot követelt a délkelet-ázsiai ország hatóságai szerint.
Szurin Pitszuvan ASEAN-főtitkár a szervezet szingapúri tanácskozásán úgy vélekedett, hogy a tengerparti fejlesztések – köztük ingatlanépítések – a mangroveerdők kiirtásával jártak, így eltűnt a lakott területek és a vihar által magasra korbácsolt tengerhullámok közötti ütközőövezetként, természetes védműként szolgáló erdősáv. – Mianmar esetében a tragédiát súlyosbította, hogy a tengerparti sávban növekedett a népsűrűség – mondta a főtitkár a BBC brit tévé internetes honlapján idézett nyilatkozatában.
A mianmari katonai kormányzat segélyezési minisztere korábban közölte, hogy a ciklon által keltett áradás több halálos áldozatot követelt, mint az óránkénti 190 kilométeres sebességgel süvítő szélvihar.
Tudták előre, hogy ez lesz
A több mint 200 ezer emberéletet követelő 2004-es ázsiai tengeri szökőár után egy tanulmány már rávilágított arra, hogy a cunami kisebb pusztítást okozott olyan területeken, ahol egészséges mangroveerdők élnek. Srí Lankán például mindössze ketten haltak meg olyan faluban, amelyet sűrű mangroveerdők és bozótok öveznek, viszont hatezren a hasonló "védművet" nélkülöző szomszéd faluban. Ennek az a magyarázata, hogy a sós vizet jól tűrő örökzöld növények gyökérrendszere szertefoszlatja a hullámok energiáját.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) közelmúltbeli tanulmányából pedig kiderült, hogy 1980 óta világszerte 3,6 millió hektárnyi mangroveerdőt pusztítottak el. A legnagyobb veszteséget Ázsia szenvedte el: 190 ezer hektárnyi erdőt irtottak ki, elsősorban azért, hogy halgazdaságokat létesítsenek a helyükön, vagy az idegenforgalom és a növekvő népesség igényeit kielégítve beépítsék az ily módon felszabaduló területeket.
Az összkép nem teljesen borúlátó, az erdőirtás üteme a nyolcvanas évekbeli évi átlagosan 187 ezer hektárról az ezredfordulóra évi 102 ezer hektárra csökkent. Néhány ország, például Banglades pedig még növelte is mangroveerdei területét, igaz, erre egy kutató szerint egy tragédia vezette rá az ázsiai országot: évtizedekkel ezelőtt 300 ezer ember halt meg egy tájfun pusztításában, s egy újabb hasonló természeti csapás a mangroveerdők nélkül még nagyobb emberáldozatokat követelne az időközben még sűrűben benépesült országban.
Megindultak az első segélyszállítmányok Mianmarba
Még a segélyek se mehetnek be
Az ENSZ, a különböző segélyszervezetek és a világ számos országa megmozdult a természeti katasztrófa sújtotta Mianmar (a volt Burma) megsegítésére, de a segélyszállítmányok eljuttatását hátráltatja, hogy a mianmari katonai junta nehezen ad beutazási engedélyt. Az ENSZ közlése szerint Mianmar jelezte, hogy szüksége van a ciklon áldozatainak megsegítésére. Mint Elisabeth Byrs szóvivő elmondta, a világszervezet munkatársai azonban még mindig várnak a beutazási engedélyre. Időközben megérkezett az első segélyszállítmány, egy katonai repülőgép kilenc tonnányi különféle felszerelést vitt Mianmarba.
George Bush elnök személyesen ajánlotta fel, hogy az Egyesült Államok segítséget nyújt a katasztrófa sújtotta Mianmarnak, amelynek vezetése azonban úgy tűnik, nem kér az amerikai segítségből.
Bush felszólította az országot vezető katonai juntát, hogy fogadja el a segélyt az amerikai haditengerészetnek a térségben gyakorlatozó hajóitól. Megfigyelők szerint a mianmari katonai vezetés - amely azzal vádolja Washingtont, hogy hatalmának megdöntésére törekszik - nem fog beengedni amerikai hadihajókat területi vizeire.
– Üzenetünket a katonai vezetésnek címezzük. Engedjék, hogy az Egyesült Államok segítsen Önöknek, a népnek – fogalmazott az amerikai elnök, aki mindeddig igyekezett elszigetelni a katonai rezsimet. Mint mondta, az amerikai haditengerészet felkészült arra, hogy segítsen a halottak és eltűntek felkutatásában.
Bush nyilatkozata meglehetősen szokatlan a két ország közötti feszült viszony miatt, különösen annak fényében, hogy az amerikai elnök múlt héten döntött a szegény délkelet-ázsiai országgal szembeni újabb büntetőintézkedésekről. Washington az emberi jogok tiszteletben tartására és politikai reformokra akarja rábírni a juntát.
Mianmar ügyében a first lady, Laura Bush is sajtótájékoztatót tartott előző nap. Ő nem csak arról beszélt, hogy az Egyesült Államok kész segélyszállítmányokat küldeni, ha az ország vezetése ilyen kéréssel folyamodik Washingtonhoz. Felelősnek nevezte a katonai vezetést a politikai reformok elmaradásért, valamint azért, mert nem figyelmeztették a lakosságot a közelgő ciklonra és csekély erőfeszítéseket tettek a katasztrófa következményeinek mérséklésére.
Az amerikai külügyminisztérium közölte, hogy a junta nem engedi be az országba az amerikai kárszakértőket, akik felmérhetnék, milyen rendkívüli segélyre van szükség.
