Oroszország nem tudja, hogy mit mondjon
A hétfőről keddre virradó éjjel történt azeri-örmény konfliktus a poszt-szovjet területek felé fordította a világ figyelmét, de Oroszország mintha nem tudná, hogyan kommunikáljon az esetről – mondta lapunknak Vigóczki Máté György az MCC Geopolitikai Műhely Oroszország szakértője.
Lapunk Vigóczki Máté Györggyel, MCC Geopolitkai Műhely Oroszország szakértővel beszélgetett az azeri-örmény konfliktusról, a poszt-szovjet államokról és Oroszország a területen gyakorolt politikájáról.
A poszt-szovjet területekről sok instablitás származhat
Az úgynevezett Közép-Ázsia és a Kaukázus Oroszország kül- és belpolitikája szemszögéből történelmi, biztonsági, gazdasági okokból is nagyon érzékeny terület. Számos instabilitás származhat ebből a régióból, ezért Oroszország érdeke a stabilitás, illetve az, hogy befolyást tudjon gyakorolni ezekre az országokra.
Ezért létrehoztak egy katonai szövetséget, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (KBSZSZ), illetve egy gazdasági szövetséget, az Eurázsiai Gazdasági Uniót. Viszont nem mindegyik poszt-szovjet ország tartozik bele ezekbe a szövetségekbe: Tádzsikisztán csak a KBSZSZ tagja, Azerbajdzsán, Grúzia, Türkmenisztán és Üzbegisztán pedig egyik szövetséghez sem csatlakozott; innen is látszik, hogy míg egyes országokban érezhető az orosz befolyás, mások próbálnak semleges külpolitikát folytatni, és nem elköteleződni.
Az azeri-örmény konfliktus hatása
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2022. szeptember 13., 08:40
Kiújultak a harcok az örmény-azeri határon, az örmények segítséget kértek.
Külföld
2022. szeptember 15., 10:15
Megállapodás született a fegyverszünetről Azerbajdzsán és Örményország között, miután kedden harcok törtek ki az örmény-azeri határon a Hegyi-Karabahhal kapcsolatos több évtizedes konfliktus újabb kiéleződéseként, jelentette be egy örmény magas rangú tisztségviselő.
Azt, hogy az azeri-örmény konfliktus milyen hatással lehet Oroszországra vagy az ukrán-orosz háborúra, nehéz megmondani.
Egyelőre az orosz sajtó és a KBSZSZ jelentései is távoli konfliktusként kezelik a helyzetet, pedig aktív részesei a helyzetnek. 2020-ban maga Oroszország hozott tető alá egy fegyverszünetet a konfliktus gócpontját képező Hegyi-Karabahban, és azóta is orosz békefenntartók tartózkodnak a területen.
A reakció is viszonylag hamar érkezett a KBSZSZ részéről; „elkezdték kidolgozni a mechanizmusokat, hogy de-eszkalálják a még mindig feszült helyzetet, de még hiányoznak a konkrétumok” – olvasható Vigózcki Máté a hétfőről keddre virradó azer-örmény összecsapásról írott Facebook-posztjában. A február 24-én elindult ukrajnai invázió viszont láthatóan meggyengítette Moszkva képességét arra, hogy biztosítsa a jelenlétét a térségben.
Vigóczki Máté hozzátette, hogy meglepőnek tartja, hogy milyen félgőzzel reagált az eseményekre a Kreml. Még fényképes beszámolókat is lehetett látni arról, ahogy az azeriek orosz határvédőket támadnak meg. Az azeriek ezt tagadták, az oroszok még csak nem is kommentálták. Ez alapján úgy tűnik, mintha Oroszország nem tudná, hogyan kommunikálja a helyzetet.
(Kiemelt képünk: Azerbajdzsáni katonák nemzeti zászlót visznek az azeri fővárosban, Bakuban a hegyi-karabahi háborúban Örményország fölött aratott azerbajdzsáni győzelem első évfordulójának alkalmából 2021. november 8-án. Fotó: MTI/EPA/Roman Ismayilov)
