Mi újság Berlinben?

BÖRTÖNŐR A VÁDLOTTAK PADJÁN

A napokban kezdődött Berlinben egy börtönőr és egy rab pere, akiket azzal gyanúsítanak, hogy illegális üzletet kötöttek a rács mögött. A vádirat szerint a lefizetett smasszer mobiltelefont, élelmiszert és különböző testápoló szereket csempészett be az elítéltnek. A nyomozók megállapították, hogy a büntetés-végrehajtási intézet korrupt munkatársa alkalmanként akár 200 eurót (kb. 55 ezer forint) is zsebrevágott. Ha bizonyítják a megvesztegetést, az ügy az őr állásába kerülhet, a fogoly pedig kedvezmény-megvonásra számíthat.

SZEXÉHES NÉMETEK

A több, mint félszázezer német internetező körében végzett felmérés azt tükrözi, hogy a sűrű pornófilm-nézés megváltoztatja az emberek viszonyát saját testükhöz. A statisztikák szerint az átlag német hetente kétszer-háromszor szexel - de gyakorta egyedül… A pornográfia viszont fokozza az emberek vágyát, hogy minél tökéletesebb alakjuk legyen. Sokan különböző testrészeik, még nemi szervük szépség-műtétjére is hajlandók lennének – mondja Jakob Pastötter. A német szexuálkutató 56.000 ezer internetező körében végzett felmérése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a pornófilmek hatására a nézők sokszor elégedetlenek lesznek testükkel.
A tapasztalatok szerint egyébként a német férfiak kétharmada, a nők 50 százaléka színesebb, változatosabb nemi életre vágyik a jelenleginél. A kutatókat meglepte, hogy a 200 kérdést felölelő felmérésből kiderült: az Európai Unió legnépesebb államában a férfi lakosság egyharmada naponta néz pornót - főleg az interneten. Egyébként a germánok átlagban évente 139-szer élnek nemi életet.

BERLIN OROSZ MAFFIA-KÖZPONT

A Szovjetunió felbomlása óta London mellett a német főváros lett az orosz szervezett bűnözés másik európai központja. Berlin tartomány Bűnügyi Hivatala LKA) illetékesei hangsúlyt helyeznek arra, hogy különbséget tegyenek az olasz stílusú maffia és az egykori Szovjetunió területéről érkezett bűnözői csoportok tevékenysége között. „Az itáliai maffiózók működésére a helyi jelleg és a szoros családi kötődés jellemző, míg a kelet-európai bűnözők nemzetközi hálózatokban működnek” – idézte a berlini rádió az LKA szakértőjét.
Noha Berlin csak a fal 1989-es leomlása után vált a szláv szervezett bűnözők közép-európai központjává, a német fővárosban történelmi hagyományai vannak a – túlnyomórészt tisztesen élő – orosz polgárok jelenlétének. A 90-es évek eleje óta tömegesen települtek át egykori szovjet lakosok az újraegyesített Németországba. Noha a szövetségi kormány jelentős anyagi segítséget adott Moszkvának, hogy a német felmenőkkel rendelkezők – főleg a Volga folyó térségében és Nyugat-Szibériában – jobb életkörülmények között élhessenek, mégis százezrek az úgynevezett „késői áttelepülés“ mellett döntöttek.

1994-ben például, amikor a szovjet hadsereg utolsó katonái is elhagyták Németország keleti tartományait, 213.000 legális bevándorló érkezett a Független Államok Közösségéből az NSZK-ba. A következő esztendőben 209.000, míg még 1996-ban is kereken 172.000 áttelepülőt mutattak a statisztikák. A bevándorlási hullám jelentősen mérséklődött az elmúlt években, sőt az első csalódott családok már el is hagyták Németországot. Mindenesetre így is erős szerkezete fejlődhetett ki a zsarolásra, pénzbehajtásra és pénzmosásra, luxusautó- lopásra, prostitúcióra, kábítószer-kereskedelemre „szakosodott” orosz maffiának.

MAGYAR ALKOTÁS A BERLINALÉN

Február 11. és 22. között 60. alkalommal lesz házigazdája a német főváros Közép-Európa legjelentősebb filmszemléjének, melyen idén hazánk is bemutatkozhat. a Berlinale Forum szekciója meghívta Hajdu Szabolcs legújabb játékfilmjét, a Bibliothéque Pascal -t. A Filmfest keretei között megrendezett Forum az innovatív, avantgarde, friss produkciók bemutatkozásának legfontosabb és nagy hagyományokkal rendelkező eseménye. A magyar-német koprodukcióban született 111 perces alkotás nemzetközi premierje a berlini fesztiválon lesz. A vetítésen a 38 éves magyar rendező is részt vesz. A Bibliothéque Pascal főszerepeiben Török-Illyés Orsolya, Oana Pellea, Razvan Vasilescu, Andi Vasluianu, Shamgar Amram, Mihai Constantin, Hajdu Lujza, Ion Sapdaru látható.

RESTAURÁLTÁK AZ "EAST SIDE GALLERY"-T

Az 1961-től megépített, összesen másfélszáz kilóméter hosszú, Nyugat-Berlint bekerítő fal, szögesdrót, tankcsapda, aknazár-övezet jelentős része 1989-90 történelmi hónapjaiban eltűnt. Mementónak csupán néhány szakasz maradt meg a „Mauer”-ből. Az emlékét rögzítő "East Side Gallery" a maga közel másfél kilóméteres kiterjedésével a világ legnagyobb összefüggő, szabadtéri képzőművészeti alkotása.
Az 1990-ben 21 nemzet 118 festőművésze, spray-zsonglőre által sajátos kiállítássá varázsolt falszakasz az Oberbaum-híd (Oberbaumbrücke) és a Keleti-pályaudvar (Ostbahnhof) között a német főváros egyik turisztikai látványossága lett az elmúlt húsz évben. A Gallery időjárás és szuvenír vadászok okozta sérüléseit művészcsoport javítgatta több hónapon keresztül. Amúgy főváros szerte csinosító akciók zajlanak – az ősszel lesz két évtizede, hogy eggyéolvadt Németország.