Mi újság?
Die Presse
A lap hosszú interjút készített a magyar miniszterelnökkel, kiemelve, hogy a Fidesz szétverte a baloldalt. A politikus úgy látja: Magyarország még sokáig nem érintett abban, hogy Európa a mélyebb integráció felé halad. Ő úgy gondolja, hogy a kulcskérdés a szuverenitás korlátozásánál az: belép-e valamely állam az euróövezetbe. Mint mondta, a magyarok számára ez a téma még túl korai, de az feltűnő, hogy a válságkezelésben sikeresebbek voltak azok az államok, amelyek kívül maradtak ezen a körön. A sikert nem az államkötvények 9 százalékos kamatán, hanem azon méri le, hogy el tudták érni a célokat: a magyar gazdaság ma jobban áll, mint a görög, pedig két éve még fordítva volt. A foglalkoztatottak száma 50 százalékkal nőtt, és 38 százalékra emelkedett, ugyanakkor alacsonyabb lett az államadósság.
Megismételte, hogy Magyarország IMF-hitel nélkül is képes finanszírozni magát, akár még jövőre is, csak túl magas a kamat. Persze igazából nem is kölcsönre, csak elővigyázatossági intézkedésre van szükség, mert túlságosan viharosak a viszonyok Dél-Európában. Érzékeltette, hogy szerinte a magyarokhoz nem sportszerűen viszonyulnak a nemzetközi szervezetekben, kettős mércével mérnek, például az EU vezérigazgatóságain, osztályain vagy az EKB apparátusában, de ezen nem szabad megsértődni.
Arra a kérdésre, hogy a Magyarországon működő német és osztrák cégek 80 százaléka hiányolja a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot, úgy válaszolt, hogy ezek a vállalatok a különadót kifogásolják, ezért panaszkodnak. Az sem igaz, hogy a magyar cégeket előnyben részesítik az idegenekkel szemben. Azzal érvelt, hogy a hazai vállalkozások sokkal több válságadót fizettek be, mint a külföldiek. Voltaképpen arról van szó, hogy az új gazdasági rendszer megteremtése során vannak nyertesek és vesztesek, s az utóbbiak elégedetlenkednek.
A politikus nem kíván vitázni Paul Lendvaival, aki azt veti a magyar kormány szemére, hogy az revizionista tekintélyuralom felé viszi az országot. Minthogy legfeljebb a világbékében értenek egyet, nincs értelme kettejük nyilvánosság előtti disputájának. Szerinte az osztrák közíró pártpolitikai alapon támadja a magyar vezetést, ezt is a három nagy európai politikai tábor csatája határozza meg. Kijelentette, hogy odahaza a kétharmados eredménnyel szétzúzták a baloldalt, ezt igazolták azóta a pótválasztások is. A szocialisták javuló népszerűsége ugyanakkor legfeljebb azt mutatja, hogy a győzelmek és a vereségek nem örökre szólnak. Horthyról szólva azt hangoztatta, hogy a történelmi vitáknak nincs közük a mai politikához. Közép-Európában a háború után a kommunisták egyik nagy feladata az volt, hogy eltöröljék a történelmet. Az emlékművek állítását a helyi elöljáróságok dolgának tartja, de azzal nem értene egyet, ha Hitler, Sztálin vagy Lenin előtt tisztelegnének ily módon. Horthy szerinte nem volt diktátor, de nem az ő dolga, hogy miniszterelnökként kimondja a végső szót arról, milyen szerepet játszott a kormányzó a zsidók elleni diszkriminációban. A vitát azonban folytatni kell.
Nyirő József újratemetése számára is kegyeleti aktus, és csak csodálkozik azon, hogy ezt a kérdést Romániában a politika felől közelítik meg. Álláspontját azzal indokolta, hogy szó sincs igencsak jelképes politikai tettről, ha az Országgyűlés elnöke részt vesz egy ilyen eseményen, hiszen nemrégiben például Kádár Jánosról is megemlékeztek, és azt is a kegyelet diktálta, hogy nem tiltották be. Nem szabad az emberek magánéletét túlpolitizálni. Arra a kérdésre, hogy akkor miért tud jól együttműködni a népet elnyomó kínai kommunistákkal, úgy felelt, hogy ő keresztény, számára az Istentől kapott szabadság a legfontosabb. Magyarországnak azonban nincs joga, hogy bármely más országra rákényszerítse a maga politikai rendszerét és értékeit. Ha ugyanis ez mégis így lenne, akkor a Nyugat csak magával köthetne üzleteket.
Reuters
A növekedési gondokkal küszködő Magyarország saját bankot akar; a miniszterelnök a visszaesés elhárítására kereskedelmi bankkal kívánja kiegészíteni az állami cégek egyre bővülő palettáját, miközben az unortodox gazdaságpolitika gyorsan kiesik a választók kegyeiből. Orbán Viktor a Takarékbank megszerzésével viszont a legerősebb állását építené ki az üzleti világban. Eddigi, nem ortodox lépései megrémítették a beruházókat, és szembefordították vele az uniós partnereket.