Mi lesz a szlovák-magyar alapszerződéssel? Megy a kukába?
Ivan Gasparovic szerint a magyar-szlovák alapszerződés úgy van rendben, ahogy van, a dokumentumon nincs mit felülvizsgálni, inkább ajánlatos lenne betartani annak rendelkezéseit.
A szlovák államfő a TASR jelentése szerint egy újságírói kérdésre válaszolva csütörtökön így reagált arra, hogy Göncz Kinga magyar külügyminiszter és szlovék kollégája, Ján Kubis szerdai brüsszeli megbeszélésükön egyetértettek abban, hogy "az alapszerződés működtetésének mechanizmusai revízióra szorulnak".
– Az alapszerződésnek megfelelően kell viselkedni - idézte a szlovák köztársasági elnök szavait a szlovák hírügynökség. Mint írja, az 1995-ben aláírt dokumentum kölcsönös betartását illetően a szlovák államfő "nem tudott egyértelműen válaszolni a kérdésre, vajon ez történik-e mindkét oldalon", de, mint mondta, "mi szlovák részről minden vitás esetben azt hangoztatjuk, hogy a politikai súrlódásokat elkerülendő, ehhez az alapszerződéshez igazodjunk". Gasparovic úgy ítéli meg, hogy az alapszerződés kiegyensúlyozott, teljes felelőséggel előkészített dokumentum.
Az alapszerződés szövegében annak idején, hosszas diplomáciai huzavona után Horn Gyula és Vladimír Meciar akkori magyar és szlovák miniszterelnökök állapodtak meg Pozsonyban. Meciar ezek után még különféle "kisebbségjogi túlzásokra" hivatkozva is nehezítette a folyamat lezárását, majd ami Párizsban következett, az a nemzetközi diplomáciában igencsak szokatlan volt: az aláírók már az asztalnál ülve a "tollukat hegyezték", amikor Juraj Shenk szlovák külügyminiszter felállt, odalépett Kovács László magyar külügyminiszterhez, és egy mappát tett elé. Ez - mint később kiderült - a szlovák kormány "különjegyzékét" tartalmazta, melyben Pozsony azt sérelmezte, hogy "egyes hivatalos "magyar vezetők a már egyeztetett szerződés kapcsán megtévesztően nyilatkoznak", különösképpen a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait érintő cikkelyről". A jegyzékben a szlovák kormány "főképpen azt az interpretációt utasította vissza, amely szerint a szlovák fél abban az értelemben fogadta el az Európa Tanács 1993-ban kelt, 1201-es számú ajánlását, hogy az lehetővé tenné az autonóm kisebbségi önkormányzatok kialakítását". Márpedig - állt a jegyzékben - "a szlovák kormány soha nem fogadott el, és a szerződésben sem rögzített olyan megfogalmazást, amely a kisebbségek kollektív jogainak elismerésére alapozódna, s megengedné az etnikai alapon szerveződő autonóm szerkezetek kialakítását".
Ivan Gasparovic akkor Meciar legközelebbi bizalmasa, a Meciar-párt színeiben a parlament házelnöke volt. A dokumentumot Horn és Meciar 1995-ben, Párizsban írták alá, de azt a szlovák parlament csak egy évvel később, igen viharos ellenvetések közepette ratifikálta, majd a következő években mereven elzárkózott a dokumentum azon rendelkezéseinek végrehajtásától, melyek szerint létre kell hozni az alapszerződés végrehajtásának ellenőrzésére rendelt vegyes bizottságokat.
Az MTI azt írja: Pozsonyban mostanság alig esik szó arról, hogy a vegyes bizottságok végül csak Meciar bukását követően, a Magyar Koalíció Pártjával (MKP) 1998-tól együtt kormányzó Mikulás Dzurinda kabinetje idején jöttek létre. Ján Kubis szerdán Brüsszelben a magyar felet marasztalta el a bizottságok működésében fennálló zavarok miatt. Elemzők megjegyzik, hogy a tizenegy területet felügyelő vegyes bizottságok az utóbbi időben már csak a kormánytisztviselők amolyan formális egyeztető fórumaként, inkább csak a szokásrend rendelte szabályok szerint működnek, jóllehet az eredeti szándék szerint bennük számos civil szervezet képviselőjének is ott lenne a helye.
